Bős alig néhány hónapja lett város, s úgy látszik, ez a rang azzal is jár, hogy az illetékesek jobban odafigyelnek az államnyelvtörvény betartására. A „nyelvrendőrök” ugyanis razziát tartottak a településen, hogy ellenőrizzék, minden szabályt betartanak-e a kétnyelvűséggel kapcsolatban.
Aki gyakran megfordul a csallóközi kisvárosban, annak az utóbbi időben feltűnt, hogy a falusi hangosbemondón már először nem magyarul, hanem szlovákul közlik a lakosságnak szánt információkat. Sokáig ugyanis először magyar nyelven hirdettek, s csak utána szlovákul… Állítólag azért, mert lakossági bejelentés, panasz érkezett, hogy nincs betartva a nyelvtörvény…
Ezúttal is lakossági bejelentés alapján szálltak ki az államnyelv őrei, hogy ellenőrizzenek minden nyilvános helyet, ahol feliratok szerepelnek, nem kihagyva a kompkikötőt, sem az emlékműveket, de belekukkantottak az önkormányzati ülések jegyzőkönyveibe és a város honlapjába is. Több hiányosságot is találtak. Kifogásolták például, hogy a falu faliújságján nem mindig tartják be a kétnyelvűséget és azt is, hogy a község honlapján a városi képviselők neve a magyar nyelvtannak megfelelő sorrendben szerepel.
Az ellenőrzés során talált hiányosságokat a városvezetés kiküszöböli, többek között kétnyelvű táblákat helyeznek ki a kifogásolt emlékművekre, de minden bizonnyal a történtek a szlovák-magyar együttélésre ebben a nyugalmas kisvárosban nem vetnek jó fényt, írta az Új Szó.
A kompkikötő (Fotó: Bős honlapja)
A Magyar Közösség Pártjának nyilatkozata
Az MKP az üggyel kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, melyben a nyelvhasználatunkat korlátozni akaró nyomásnak nevezte a kultuszminisztérium ellenőrző akcióját.
„A Magyar Közösség Pártja az emléktáblák átalakítását és a magyar feliratok és szövegek eltávolítását eredményező állami nyomásgyakorlásnak a kulturális államtitkár nyilatkozatában fellelhető mentegetését elfogadhatatlannak tartja. Az ilyen „razziák” tágabb körülményeire tekintettel még a törvény betűjének megfelelő eljárás is felháborító, mert szembemegy a nemzetközi szerződésekben Szlovákia által magára vállalt, a kisebbségi nyelvek használatát támogató magatartással. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a bősi ellenőrzésnél megint az az elv érvényesül, hogy az államnyelv használatát a legszigorúbb módon és teljes terjedelemben megkövetelik, míg a kisebbségi nyelv érvényesülését ahol lehet, gátolják vagy elszabotálják” – áll többek között a párt nyilatkozatában.
A párt vezetése úgy véli, hogy az 1995-ben megalkotott államnyelvtörvény az államnyelvet éppen a kisebbségi nyelvek ellen védi, és „amíg az állam a kisebbségi nyelv betartásával kapcsolatban önmagával szemben nem „razziázik”, addig a bősihez hasonló ellenőrzések minden egyes esetben a szlovákiai magyarok tudatos diszkriminációját jelentik.”
Az MKP éppen ezért, a jövőre nézve, kéri a polgármestereket, hogy még mielőtt eleget tennének a kulturális tárca követeléseinek, forduljanak bizalommal a párt szakértőihez, akik megvizsgálják az ügyeket, annak érdekében, hogy „a nyelvhasználatunkat korlátozni akaró nyomásnak minden törvényes eszközzel ellenálljunk és ezáltal is felhívjuk a figyelmet az államnyelvtörvény korlátozó rendelkezéseire.”
Rigó Konrád, kulturális államtitkár nyilatkozata
Rigó Konrád, kulturális államtitkár nem ért egyet a szlovákiai magyarság több jeles képviselőjével, amiért olyan szavakkal élnek, mint a nyelvrendőrség, razzia vagy sikanírozás.
“A szavaknak súlya és következményei vannak. Tehát aki ilyen szavakat használ, mint a nyelvrendőrség, razzia, kommandó vagy sikanírozás az hangulatot és akár félelmet kelt az emberekben, ami borzasztóan veszélyes dolog. Aki ilyen fogalmakat használ az árt a szlovákiai magyarságnak”- állítja Rigó.
Az államtitkár úgy véli a sajtóban túl sok a pontatlanság ebben a kérdésben, az emberek már nem egy objektív igazságot olvasnak és hallanak a médiából. Elmondása szerint még a korábbi államtitkár idején, augusztus 19-én történt bősi eset nem arról szólt, hogy a magyar feliratokat eltüntessék, hanem a szlovák feliratokat akarják feltüntettetni az ellenőrök. “Hogy konkrét példával éljünk: a cserkészek faliújságjának korrekciója illetve annak követelése téves információ, hiszen az augusztus 26-án kiadott jegyzőkönyvben nincs ezzel kapcsolatos utasítás” – nyilatkozta Rigó.
Rigó Konrád szerint, az ilyen eseteket felesleges túlreagálnunk, inkább következetesen élnünk kell jogainkkal, hiszen több olyan kisebbségi nyelvi jogunk van, amit nem használunk. “Bős esetében például helyi rendeletek, általános érvényű rendeletek, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei. Ezek mind olyan dolgok, amik nagyon komolyan befolyásolják a polgárok életét egy községben. De példaként említhetem a pályázati kiírásokat, versenykiírásokat is, amelyekre cégek jelentkezhetnek. Ez mind csak szlovákul jelent meg eddig Bős honlapján. Én azt tudom minden egyes községnek javasolni és buzdítani mindenkit arra, hogy éljünk a jogainkkal, használjuk ki ezeket a legbővebb skálán, és akkor sokkal könnyebben fogunk ebben a témában tájékozódni” – mondta Rigó.
