A szlovák és a magyar gazdaság közötti különbségek az elmúlt évek során rengeteget változtak. Az uniós csatlakozást követően a két ország gazdasági és szociális helyzete jelentősen átalakult.
A két ország közötti gazdasági különbségek több szempontból mérhetők. Ilyen többek között a GDP, a jövedelemszint, valamint az egyes szociális mutatók, mint a munkanélküliség.
Jelentős különbség, hogy Magyarország méretében és népességében csaknem kétszerese Szlovákiának. A magyar GDP jócskán megelőzi a szlovákot, azonban a méretbeli különbségekből adódóan az egy főre számított értékben Szlovákia áll jobban. Az államadósság tekintetében viszont elmondható, hogy a magyar évről évre csökken, a szlovák nem változik.
A minimálbér összege Szlovákiában jelenleg bruttó 405 €, tehát a kötelező legkisebb munkabérért dolgozók tisztán 355 € fizetést vihetnek haza minden hónapban. Ezzel szemben a magyarországi bérek alacsonyabbak, ugyanis a minimálbér átszámítva csupán bruttó 365 €, amiből a dolgozók a járulékok levonása után 245 € fizetést kapnak kézhez.
Az átlagbérek tekintetében is nagy különbségek alakultak ki a két ország között: a bruttó átlagkereset Szlovákiában 950 € körül mozog, míg Magyarországon 825 €. Ennek ellenére azonban a munkanélküliségi ráta Szlovákiában jelentősen magasabb.
Összességében elmondható, hogy a két ország gazdasági mutatói többnyire egy szinten vannak, azonban ez Szlovákia magyarlakta területeiről már kevésbé mondható el.
Felvidék gazdasági helyzete
Szlovákia magyarlakta területein az életszínvonal az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott. A déli járások a ’90-es években az ország fejlett térségei közé tartoztak, azonban az utóbbi 20-25 évben – Szlovákia létrejötte óta – helyzetük radikálisan átalakult.
Napjainkban Szlovákia fejlett régiói Pozsonytól a Magas-Tátráig húzódnak, a Csallóköztől keletre fekvő magyarlakta régió háttérbe szorult – „leszakadó térséggé vált”. Ennek oka a hátrányos gazdaságpolitika, amelyet a mindenkori kormány irányít. Az Európai Unió tagállamai közül Szlovákiában figyelhető meg leginkább az uniós támogatások központosítása – amelynek eredménye a magyarlakta területek fejlesztésének elmaradása.
Az EU-források felhasználása Szlovákiában, a magyar kisebbség tükrében (2007-2013) Forrás: Őry Péter, Pro Civis PT
A Szlovákiai Vállalkozások Szövetsége által végzett felmérések eredményei szintén a déli régió országon belüli elmaradottságát támasztják alá. A Komáromi járástól kelet felé haladva egészen Bodrogközig a magyarlakta térségek a többi járáshoz viszonyítva kevésbé fejlettek.
A dél-szlovákiai régióban ezen felül magas a munkanélküliség, az infrastruktúra hiányos, kevés a külföldről beáramló tőke, valamint a térségben szintén megfigyelhető az állami beruházások elmaradása. A magyarlakta járások negatív diszkriminációja mind az európai uniós források felhasználásában, mind a gazdaság- és fejlesztéspolitika területén megfigyelhető.
A térség gazdasági lemaradottságának hátterében fontos szerepet játszik az infrastruktúra fejlesztésének hiánya. A külföldi beruházások a kiépült úthálózat –autópályák és gyorsforgalmi utak – irányában összpontosulnak. Az említett csomópontok a dél-szlovákiai régiót elkerülik, így nemcsak nehézkes a közlekedés és a szállítás a térségben, hanem az ország déli része a beruházók szempontjából is kevésbé népszerűvé vált.
Ennek következtében elengedhetetlen a régió fejlesztési terveinek mielőbbi megvalósítása, amely a helyi gazdasági szereplők együttműködését, valamint a térség adottságainak megfelelő kihasználását helyezi előtérbe az Európai Uniós források felhasználása mentén.
