Novemberben Gömör iskoláiban hetente két-két napot a hagyományoknak szenteltek. Kézműves mesterségeket gyakoroltak, mesét mondtak, nagyszüleink gyermekjátékaival ismerkedtek, gyermekjátékokat készítettek, népdalt énekeltek.
A szervezők nem versenyt, hanem fesztivált rendeztek, mely energiákat szabadított fel a gyermekekből a kreatív munkavégzésre. Nyolc helyszínen programonként 45-110 résztvevő kapcsolódott be.
„A hagyomány komoly dolog: egy nép mindennapjainak, szokásrendjének, a munkához, a munkavégzéshez, az ünnepekhez kapcsolódó szokásainak gyűjteménye. A gömöri ember tudvalevően szíves vendéglátó, erős gömöri identitástudattal rendelkezik, amelyben benne foglaltatik palóc magyar anyanyelve, szülőföldjéhez kötődő ragaszkodása” – mondja Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának a vezetője, az SZMPSZ alelnöke. Hozzáteszi, ugyan az archaikus falu életvitelében, gondolkodásában, kapcsolati, munkavégzési, szórakozási, ünnepi, öltözködési szokásaiban, folklórjában már nem a régi, de megmaradtak a hagyományok szóbeli és írott, dalolt, kézműves emlékei, a régi gyermekjátékok.
Kis népdalénekesek és felkészítőik Almágyban (Fotó: Agócs Ildikó)
„A 800. generáció most adja át örökségét az unokáknak nemcsak megőrzésre, hanem annak gazdagítására is. A hagyomány a múlt ismerete, hogy a ma élhető, a jövő pedig kiszámítható legyen. A hagyományok megélése, életben tartása, a népemlékezet megbecsülése a gömöri magyar iskolák arculatát is segít megalkotni. Az egyetemes kultúrán belül Gömör gazdag hagyományvilágának megismertetése a magyar iskola kötelessége is” – véli Ádám Zita.
Ennek jegyében szervezték meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rimaszombati és Nagyrőcei Területi Választmányának koordinálásával a Sajó-Turóc-Balog mentén a Falusi Hagyományok Hetét, a Rima-Macskás-Gortva völgyében pedig a Gömöri Hagyományok Hetét. A rendezvénysorozat november 3. és 25. között valósult meg a két kistérségben.
Kosárfonás Deresken (Fotó: Ádám Zita)
Kézműveskedés Deresken és Feleden
A Sajó mentén a program első állomása a dereski alapiskola volt, ahol a tanulók különböző kézműves foglalkozásokat figyelhettek meg. Elsajátíthatták a kosárfonás, a hímzés alapjait, képeket készítettek termésekből és magvakból, használati tárgyakat alkottak fonalragasztással.
A Gortva-völgyben a kézműves mesterségek tanulásának a feledi Szombathy Viktor Alapiskola adott otthont. A résztvevők a műhelyekben megismerkedtek a tésztagyúrás, a rongybabakészítés, a hímzés, a tányérfestés, a kosárfonás fortélyaival, majd megtekintették az iskola gazdag néprajzi kiállítását.
Tányérfestés Feleden (Fotó: Ádám Zita)
„Élmény volt megfigyelni a munkába belefeledkezett gyermekeket, a kész munka fölötti határtalan örömüket. Az egyes műhelyekben gyakorlati foglalkozások is voltak. A napot értékelés, emléklapok átadása, az iskolák apró ajándékai tették még örömteljesebbé. Korda Edit és Ziman Ágota igazgatók voltak a helyi programok kiváló megvalósítói” – számolt be a Felvidék.ma-nak Ádám Zita.
Mesemondás Tornalján és Rimaszécsen
A második állomás a mesemondásé volt, amit a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola, illetve a rimaszécsi alapiskola valósított meg. „Igazi mesemondó fesztivállá nemesedett a mesemondók találkozása, amit a kreatív háttérkép, a közös játékok, éneklés tett még élményszerűbbé.
A feszültséget oldotta, hogy mindenki egyforma könyvcsomagot és az iskola részéről apró figyelmességet kapott. Nagy Katalin és Stubendek Dóra igazgatóknak köszönhetően kiváló helyi szervezésben, gyermeki örömben és élményben lehetett részünk” – mondta Ádám Zita.
Rimaszécsi kis mesemondók (Fotó: Ujj Beáta)
Elfeledett gyermekjátékok Bátkában és Gesztetén
A harmadik állomáson, a bátkai, illetve a gesztetei alapiskolában régen elfeledett gyermekjátékokkal foglalkoztak, amelyeket újra meg is tanultak. Az iskolák megmutatták, milyen játékokat ismer a helyi gyermekcsoport.
Kukoricacsőből vár készül Bátkában (Fotó: Ádám Zita)
„A játéknak az a tulajdonsága, hogy a felnőtt is elcsábul, késztetést érez a kipróbálásra. A játék szabálykövetést, az új játék pedig szabályalkotást vár el a játszótól, ami közös megegyezés alapján jöhet csak létre. Ebben áll nevelő szerepe. A kiváló szervezés Sebők Csillát, Gyurán Ágnest, Szitai Antalt és Sallai Ágnest dicséri” – tudtuk meg Ádám Zitától.
Népdalfesztivál Almágyban és Sajógömörben
A negyedik, egyben utolsó állomás a népdalé, az éneklés öröméé, az öröméneklésé volt Sajógömörön és Almágyban. „Míg Sajógömörön a versenyjelleg dominált, Almágyban verseny nélküli igazi felszabadulást hozott az éneklés.
Falusi hagyományok hete Sajógömörön (Fotó: Ádám Zita)
Sajógömör különleges vendégségre várta a résztvevőket: máig élő népi ételekkel kedveskedtek a résztvevőknek. Volt itt krumplilángos, gömöri gulyka, mákos nudli (begyerő), hagymás törött bab, túrós laska, görhő, kálvinista mennyország sütemény (egykori nemesradnóti híres étel), bejgli, mint nagyanyáink idejében. Ráadásul mindenki megkapta a hagyományos gömöri ételek tenyérben is elférő receptkönyvét.
A szervezésért köszönet illeti Kiss Istvánt, Bencső Krisztinát, Almágyban Agócs Pétert, Agócs Ildikót” – számolt be Ádám Zita.
Gesztetei hagyományőrzők az iskolában (Fotó: Sallai Ágnes)
Mint megtudtuk, minden helyszínen frissítő várta a gyermekeket, vendégeket, és ízletes ebéd zárta a napokat, mely a házigazdák figyelmességét dicséri. „Mindkét kistérségben a hagyományok hetének gazdag programja, feledhetetlen élménye, boldog öröme a Bethlen Alap támogatása révén jött létre.
Köszönet a programokat megvalósító iskoláknak, igazgatóknak, tanítóknak, nevelőknek, akik társadalmi munkában, sok időt és anyagiakat áldozva a szervezésre életben tartják Gömör szellemi értékét, a gömöri nép által megalkotott kincseket, ősi szokásokat, hagyományokat” – foglalta össze Ádám Zita.
