A II. világégést követően, a nemzetrészünket sújtó hontalanság évei alatt Komárom zenei életében is néhány éves csend állt be, majd az ötvenes évek elejétől ismét egy békésebb időszak következett.
A visszakapott magyar szó által városunkban is fellendült a kulturális élet, megalakult a Csemadok városi szervezete, melynek keretében létrejött a színjátszó csoport, Krizsán József vezetésével egy 20-25 tagú zenekar, majd Schmidt Viktor vezényletével – egy időre vegyes karrá alakulva – újra énekelt a nagy múltú Egyetértés Munkásdalárda is.
Az 50-es években vegyes karrá alakult „dalárda” Schmidt Viktor karnaggyal (Fotó: a szerző gyűjteményéből)
Az 1981-ben Mácza Mihály által szerkesztett és írott 60 éves a Szakszervezetek Háza EGYETÉRTÉS munkásdalárdája című kiadványban olvasható:
„1966 novemberében Schmidt Viktor karnagy megromlott egészségi állapota miatt lemondott a kar vezetéséről. (…) Ág Tibor javaslatára … Jarábik Imre személyében megtalálták új karmesterüket. Vezetésével a kar új kórusműveket tanult be úgy, hogy 1967 májusában fellépjen a Jókai-napokon. E szereplést az tette emlékezetessé, hogy műsorának egyik számát Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző vezényelte. (…) 1971. október 9-10-én rendezte meg jubileumi ünnepségét. Az ünnepi hangversenyen a hazai énekkarokon kívül fellépett a székesfehérvári Alba Regia Vegyeskar is. A fennállásának hatodik évtizedébe lépő dalárda számos dalostalálkozóra és kórusfesztiválra kapott meghívást. (…) 1975. január 18-án fellépett a Csemadok Komáromi Helyi Szervezete által Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi énekkari hangversenyen. …”
Az Egyetértés Munkásdalárdát Jarábik Imre vezényli (Fotó: a szerző gyűjteményéből)
1975 májusában Jarábik Imre karnagy egyéb elfoglaltságára hivatkozva lemondott a kar vezetéséről. A dalárda vezetőségének felkérésére e tisztséget ismét Schmidt Viktor vállalta el.
„(…) 1980. augusztus 10-én váratlanul elhunyt Schmidt Viktor karnagy. … Tarics János, a MATESZ munkatársa vállalta el a kar vezetését. … tagjai lelkesen készülnek jubileumi hangversenyükre.”
A „Dalárda” Tarics János karnaggyal (Fotó: a szerző gyűjteményéből)
A fentiek ismeretében leszögezhetjük, az Új Szó hasábjain a Concordia Vegyes Kar-t fennállása 35. évfordulója alkalmából méltató cikk – „Bartóktól Händelig ünnepel a Concordia Vegyes Kar” – „(as)” szerzője állításával, miszerint: „Komáromban, ahol nagy hagyománya volt a kórusmuzsikának, a második világháború után néhány évtizedes szünet következett”, nagyot tévedett. Az írás folytatása: „1980 májusában 17 taggal indultak az első próbák, őszre 40 főre duzzadt a társaság, a következő évben pedig a Concordia már eredményesen szerepelt a galántai Kodály Napokon. A kórus az évek során hazai és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken mérettette meg tudását” – való igaz.
Az Egyetértés nevet átvevő Concordia Vegyes Kar (Fotó: a Concordia Vegyes Kar krónikájából)
Az énekkar alapító karnagya, Stubendek István így nyilatkozott: „A jubileum alkalmából végigkérdeztem a tagokat, számukra melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok az elmúlt években… Volt, aki Amerikát említette: 18 koncertet adtunk az ottani magyaroknak, nagy élmény volt. De ugyanakkor élmény például Rozsnyón – vagy bárhol másutt, ahol «vékonyabb» a magyarság – elénekelni a Szózatot vagy a Himnuszt a szentmise végén. A Kodály Napok is fontos állomás, a hazai megmérettetést mindannyian mérvadónak tartjuk. És mindig nagy pillanat az első megszólalása a műnek, akárcsak a próbateremben is, amikor először összeáll a harmónia.”
A Concordia Weissenfelsben (Fotó: a Concordia Vegyes Kar krónikájából)
A CONCORDIA Vegyes Karnak a közelmúltban kapott Harmónia-díjhoz ezúton is gratulálunk, és további sikeres éveket kívánunk!
