Hedry Mária Zrínyi Ilona című monodrámájának ősbemutatójára került sor február 15-én a kassai Thália Színházban. A Klebersberg Kamaraszínház előadása a Zrínyi-emlékév alkalmából született, melynek keretén belül Juhász Róza színművésznő alakításában és a Jászai Mari-díjas Árkosi Árpád rendezésében ismerhették meg a nézők a nagy magyar történelmi alakot.
A kortárs magyar szerzőnő Európa legbátrabb asszonyát bemutató művét a budapesti Klebersberg Kultúrkúriában játszották először 2016. szeptember 25-én. A fordulatos életű hősnőt XIV. Lajos francia király illette ezzel a jelzővel. Hedry Máriát, elmondása szerint, elsősorban a személyisége érdekelte a kor történelmi háttere mellett. Ezen a szálon elindulva állította össze a mérhetetlenül izgalmas történetet. Hiszen Zrínyi Ilona egy nagyon kusza és tragikus magyarországi időszak ikonja, amikor az ország eleven hadszíntér volt szinte egyetlen nyugodt nap nélkül. A törökök és a Habsburgok, valamint a kuruc felkelők harcai között zajlott az emberek élete.
A drámán keresztül bemutatásra kerül a magyar történelem legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszaka. A darab gerincét a hősnő Thököly Imréhez és II. Rákóczi Ferenchez fűződő kapcsolata alkotja.
Hedry Mária nem titkolta, hogy műfajválasztásának oka az is, hogy a főhőst alakító színésznő személyiségére akart koncentrálni. „Együtt választottuk ki egy szép nyári estén Zrínyi Ilona személyét. Tulajdonképpen a színésznő kedvéért csináltam. Akkor még fogalmam sem volt, milyen nehéz fába vágom a fejszémet, hiszen nem vagyok történész”, nyilatkozta hírportálunknak a szerzőnő, aki azonban szenvedélyesen szereti a történelmet és az irodalmat is.
Juhász Róza (Kép: 7óra7)
A színésznő elmondása szerint ő is kutatni kezdte a hősnő életét. Fontos számára a darab, hiszen valahol a hovatartozásról is szól. „Egy nagyon nehéz időszakban kellett Zrínyi Ilonának helytállnia, és sikerült nem akárhogyan példát mutatnia. Abban az időszakban a nők feladata a birtok irányítása volt. Gyakorlatilag szervezőmunkát végeztek és a férjük helyett dolgoztak“, nyilatkozta portálunknak Juhász Róza színművész. A szerzőnő forrásai között említette Várkonyi Ágnes könyveit és munkáit, valamint a levéltárakat. ,,Ha az ember elkezdi beleásni magát a kutatásba, az egyik forrás kínálja a másikat. Nem volt könnyű feladat, dramaturgiai szempontból meg kellett rostálnom az olvasottakat. Én elsősorban a figura női mivoltát akartam kiemelni“- vallotta be.
A darabból a nézők számára is világossá válik, hogy Zrínyi Ilona egy szinte modern, erős, karakteres nő. Önállóan gondolkodott, több nyelven beszélt, otthon volt a diplomácia terén és nem utolsósorban tudott dönteni. Maga a darab is az anya és nő belső konfliktusszálán fut végig. Az előadás során többször elhangzik, hogy a Munkács várát három évig védő asszonyt édesapja hazaszeretetre nevelte. Mikor áldott állapotban levelében Thökölyt kéri, hogy legyen támasza, hazájához való hűségére hivatkozik. Az egyik fájó pont, amikor gyermekének megtiltják, hogy magyarul társalogjon, ezért latinul leveleznek, s Ilona másokkal is csak németül, esetleg horvátul érintkezhet.
A nehéz sorsú hősnő első férjét és több gyermekét is elvesztette, csapásait viszont életszeretetéből fakadóan keményen viselte. Mindenkit meg tudott nyerni, imádta az életet, a zenét és a táncot. A színésznő ezeket a vonásokat nagyon szemléletesen kidomborítja. ,,Nem akartam történelmet csinálni, szándékom volt drámát írni, de benne vannak ezek a viszonyulások és maga Munkács is. Ahhoz, hogy az ember megismerje Zrínyi Ilona személyiségének árnyaltságát, sok levelet, naplójegyzetet kell elolvasni, csak akkor érthetjük valójában, hogy ő egy vérbő, igazán tehetséges nő”- nyilatkozta Hedry Mária.
Európa legbátrabb asszonya
Az előadás cselekménye Zrínyi Ilona teljes felnőttkorát magába foglalja. Az egyszemélyes dialógusok a színésznő tehetségéről tanúskodnak. Báthory Zsófiával, Thökölyvel és a fiával való konfliktusát egyedül, rendezői eszközök segítségével érzékelteti. A ,,többi szereplőt“ a hajó fedélzetén levő ablakokban nyitja ki, második, tőle tizenhét évvel fiatalabb férjét annak kabátja helyettesíti. A színpad egy hajófedélzetre változik, melyen száműzetése helyszíne felé tart Zrínyi Ilona. Nincs egyedül a fedélzeten, de sem beteg férje, sem pedig kíséretük nem jelenik meg a színpadon. Az előadás díszletét és a jelmezt Libor Katalin tervezte, a zene a korszak egyik kutatója és ismerője, Rossa Levente munkája, a dráma dramaturgja Kulcsár Edit.
Az előadást elsősorban a monodráma színhelyein, így Kassán is, és Magyarország vidéki színházaiban mutatják be. A szerző röviden szólt terveikről, a várható előadáshelyszínekről is: ,,Beregszász következik most, nyár felé tervben van Munkács, Ungvár, Zágráb és persze Magyarországon is előadjuk, ahol csak lehet.“
