A szlovák kormány a legutóbbi ülésén elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. A jogszabály a tervek szerint még az idén életbe lép, és ennek köszönhetően 2018-tól már az alap döntene a kisebbségi kultúrákra szánt pénzkeretről. A törvényt azonban még el kell fogadnia a parlamentnek is.
Az alapról szóló törvényt Marek Maďarič miniszter terjesztette elő. Amennyiben a parlament is elfogadja a jogszabályt, a kisebbségi kultúrák támogatását már nem a kormányhivatal, hanem az új közszolgálati intézmény kezeli majd. A tervek szerint a törvény már 2017. július 1-jén életbe léphet, és a nyáron összeállhat az alap. A leglényegibb változás az lesz, hogy amíg a kormányhivatal 4 millió eurót, addig az alap 8 millió eurót oszt majd szét.
Fő célja a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek megőrzése, megtartása és fejlesztése. A célok megvalósítását anyagilag fogja támogatni, a támogatásra a civilszervezetek pályázhatnak majd.
Az alapot az igazgató irányítja, akit pályázat útján választanak és a miniszter nevezi ki. Az igazgató viszont nem rendelkezik döntéshozó jogkörrel, a szakmai tanácsok hozzák majd a döntéseket. Ezenkívül igazgatótanácsa is lesz az alapnak, amelynek tagja lesz az igazgató és minden nemzeti közösség jelöl egy személyt az igazgatótanácsba. Az alap ellenőrzése céljából felügyelőbizottságot is létrehoznak.
Öttagú szakmai tanácsok jönnek majd létre, amelyekbe 2 tagot az igazgató delegál, míg hármat a közgyűlés választ meg. A közgyűlést a nemzeti közösségek civilszervezeteinek képviselői alkotják. Azok a civilszervezetek válnak a közgyűlés tagjává, melyek bejelentkeznek a közgyűlésbe, és igazolják az adott szakterületen való működésüket.
Három szakbizottság dönt a pénz elosztásáról
Tizenhárom kisebbség között osztják majd el a nyolcmilliós keretösszeget. A magyar kisebbség a teljes összeg 53 százalékát kapja, a roma kisebbség 22,5, a ruszin 6,4, míg a cseh kisebbség az összeg 3,7 százalékát oszthatja szét. A magyar kisebbség a legnagyobb, de egy szolidaritási mechanizmus helyett az eredeti 59 százalékról 53 százalékra csökkent az az arány, amennyit a magyarság civilszervezetei megpályázhatnak majd.
Az arányok elosztásánál figyelembe vették a népszámlálási adatokat (a nemzetiségi, az anyanyelvre vonatkozó és a vallási adatokat is). Rigó Konrád korábban több helyütt azt nyilatkozta: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a szolidaritási mechanizmus ellenére a magyarság kétszer akkora összeget kaphat a kultúrájára, mint a 2016-os évben.
Rigó Konrád (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A magyar közösség esetében három szakbizottság alakul majd – nyilatkozta korábban a Pátria Rádiónak Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára. A három bizottságba a magyar civilszervezetek jelölhetnek és szavazzák majd meg a tagokat. Közművelődési, irodalmi és sajtó-, valamint művészeti szakbizottság alakul majd a magyar kisebbség kultúrájára szánt négymilliós keret szétosztására.
A Kisebbségi Kulturális Alaphoz pályázhatnak majd a jövőben a civilszervezetek, mely felvilágosító és oktató-nevelő tevékenységet is támogat majd. De lehet pályázni kulturális rendezvényekre, kutatásokra, a szlovák és a kisebbségi kultúrák kölcsönös megismerését és megértését célzó projektekre is. A kulturális örökség védelmére, annak megismerésére, megőrzésére és digitalizálására, a kreatív ipar területén kifejtett tevékenységre is itt lehet majd támogatást igényelni.
Az első pályázati felhívásokat 2018 elején írják majd ki, ha a parlament elfogadja a jogszabályt.
