Valahányszor a magyar kormány tagjai Pozsonyban tárgyalnak, a Magyar Közösség Pártja politikusaival is találkoznak. A hagyományt folytatva Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere mai látogatása során ellátogatott az MKP székházába, ahol tárgyalást folytatott Menyhárt József pártelnökkel és találkozott az elnökség tagjaival is.
A megbeszélés után Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta: a Magyar Közösség Pártja az a párt, amelyre Magyarország stratégiai partnerként tekint. A 2017-es év a megyei választások éve, ezért is fontosak az ilyen partnerségek. Jelenleg az MKP megyei képviselete erős, öt megyében érdekelt, háromban alelnöke van, és 41 képviselővel van jelen a megyei önkormányzatokban. Ebben az évben sokat kell azért tenni, hogy ez az erő megmaradjon.
Menyhárt arra is kitért: az MKP székházát nem csupán a magyar kormány tagjai tisztelik meg a látogatásukkal, hiszen a szlovák jobboldal politikusait ugyancsak itt köszönthették a napokban, tehát az MKP a szlovák pártok szemében is értékes partner.
Példás partnerség Magyarország és Szlovákia közt
Menyhárt József bevezetője után Szijjártó Péter nyilatkozott. Kiemelte: Magyarország és Szlovákia együttműködése tipikus példa arra, hogy egy nagyon érzékeny kétoldalú kapcsolatból, hogyan lehet partneri kapcsolatot kialakítani, ha azt mind a két fél akarja. Néhány éve a magyar és a szlovák kormány képviselői szinte alig beszéltek egymással, mára a leglényegesebb európai kérdésekben a két ország egymás legfontosabb szövetségese. Ez pedig a helyi magyar közösségnek mindenképpen jobb, mintha a két kormány egymással ellenséges viszonyban lenne.
Ezért a jövőben szintén arra fog törekedni a magyar kormány, hogy Magyarország és Szlovákia sikertörténeteket tudjon magáénak. A cél, hogy a vitás kérdésekről is a megoldás esélyével kezdjenek tárgyalni. A stratégiai viszony fenntartása nemzeti és gazdasági érdek.
„Az itteni magyar nemzeti közösségre úgy tekintünk, mint a kétoldalú kapcsolatok egyik legfontosabb erőforrására. Ha az a kérdés, hogy a magyar külügyminiszter, mikor itt jár Pozsonyban, miért jön el az MKP-hoz és miért az MKP-hoz jön el, akkor a válasz nagyon egyszerű: mert, hogyha a magyar kormány külügyminisztere eljön Pozsonyba, akkor kutyakötelessége, hogy a magyar pártot is meglátogassa”– mondta Szijjártó.
A magyar külügyminiszter arra is kitért, hogy a mai pozsonyi látogatásának célja a nemzeti közösség szempontjából szintén fontos megállapodás aláírása volt. Jelenleg 34 határátkelő van a két ország között, megállapodás született, hogy ez további tizeneggyel bővülni fog. Továbbá a Miskolcot és Kassát összekötő autópálya is elkészül, valamint Rajkánál megépítik az új gyorsforgalmi utat. Nagyberuházásban valósul meg a két Komárom közötti híd is.
Az MKP-val való konzultáció alapján pedig új gazdaságfejlesztési segítséget nyújt a Felvidéknek az anyaország. Ez a Vajdaság és Kárpátalja mintájára valósul majd meg, a részletek kidolgozásában a Magyar Közösség Pártjának szakértőire támaszkodik a magyar kormány. Azt a külügyminiszter még nem tudta megmondani, mekkora összeg áll majd a rendelkezésre.
Ma sikerült megállapodni abban is, hogy a két ország közötti villamosenergia-hálózatokat összekötik – mondta a magyar külügyminiszter. A szerződés aláírásánál jelen volt Peter Žiga gazdasági és Peter Kažimír pénzügyminiszter is. A szerződést a két ország villamos energia-rendszer szolgáltatói írták alá.
Sikertörténetek és érzékeny kérdések
A szlovák külügyminiszterrel szintén találkozott ma Szijjártó Péter. A Visegrádi országok elnökségét júliusban Magyarország veszi át, ennek szlogenje a V4 összeköt lesz. A visegrádi országok közös fellépése ugyanis elsődleges célja Magyarországnak. Megállapodtak abban is, hogy a visegrádi országok több kérdésben együtt fognak fellépni, hiszen a négy országnak együtt sokkal nagyobb ereje van.
A magyar miniszter elmondta még, a megyei választáson azért drukkol a magyar kormány, hogy a megyei önkormányzatokban erős érdekképviselete legyen a magyarságnak, ezért bíznak az MKP sikerében.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre elmondta: több érzékeny kérdés van még a két ország között, a sikertörténetekre alapozva próbálják meg ezeket kommunikálni. Az egyik ilyen volt a magyar iskoláknak az ügye. „Ha nem tudtunk volna felépíteni egy bizalmi viszonyt, ebben a kérdésben sem tudtunk volna elérni végre egy olyan előrelépést, amellyel a magyar kisiskoláknak a megmentését el tudtuk érni.”
Vannak még érzékeny kérdések – ilyen az állampolgársági kérdés is –, de ennek megoldásáról még nem tárgyalt a két kormány egymással.