A Magyarok értelmiségi fórum rendezvénysorozat keretén belül adott elő a művészettörténésznő Kassán március 23-án. Prokopp Mária arról a kapcsolatról beszélt, mely a 14. században kezdődött, századokon keresztül eleven maradt és napjainkban is tart.
Dr. Prokopp Mária, a Márton Áron-emlékérem tulajdonosa egy héttel ezelőtt a Szent Erzsébet Főiskola Dunaszerdahelyi Kihelyezett Tagozatán mutatta be előadásában Reiger Tibor szobrászművész szakrális alkotásait. Az elismert egyetemi tanár történelmi légkörben nevelkedett. Sikeres egyetemi tanulmányai után az Esztergomi Vármúzeumban tevékenykedett hét éven át. Vallja, hogy nincsenek nyugati és keleti hatások, az egész európai kultúrát közösen építjük, alkotjuk.
A művészettörténész fiatalokat meghazudtoló frissességgel beszélt Danteról, Mária királynéről, Martell Károlyról és Vitéz Jánosról, mindezt az Isteni színjátékból kiindulva és ahhoz vissza-visszakanyarodva. A gondolkodó író és műve az európai irodalom nagyon fontos része. Dante 1300-ban 35 évesen kezdi keresni az élet igazi értelmét, s olyan témához nyúl a 14. század elején, amely a mai embert is nagyon foglalkoztatja. Az akkori világtörténelmet foglalja össze és teszi mérlegre, miközben kitűnő tudósokat helyez a pokol tornácára. Próbál eligazodni a sötét erdőben, ahol állatformát öltve jön szembe vele a három ösztön, melyek akadályozzák az Istenhez vezető utat. Búslakodása közepette jelenik meg Beatrice, majd Vergiliussal együtt indul útnak a Poklon és Purgatóriumon keresztül. Társa a Paradicsomba nem tart vele, hiszen nincs megkeresztelve. Itt egyetlen emberrel találkozik, (Anjou) Martell Károly magyar királlyal, és általa rájön, hogy a szeretet az élet értelme, az mozgatja a napot és a csillagokat. Ez bizonyítja, hogy Dante nagyon nagyra tartotta az akkori magyarokat.
A Rovás teljesen megtelt érdeklődőkkel (Fotó: Nagy Emese/Felvidék.ma)
Az Isteni színjátékot őrző egyik kódex a Budapesti Egyetemi Könyvtárban található. A magyaroknak 1877-ben ajándékozták a törökök a 94 miniatúrát tartalmazó bordó bársonykötésű kincset. A kötet borítóján négy török félhold és a Mátyás-címer található. A bűnösök 33 éneken át vesztegelnek a pokolban, ahol mindenki vétkeihez mérten szenved, s a Tisztítótűzig csak az jut, akinek számára még van remény. „Az emberiségnek bűnhődnie kell, mire eléri a szeretetet. Ilyen egyszerű Dante korunk emberéhez szóló üzenete ” – hangzott el Prokopp Mária előadásában.
Az író nagyon tisztelte Mária királynőt, akit személyesen ismert. A tizenhárom gyermekes uralkodónő szinte a Vezúv lábánál építi ki Nápolyt, és nagyon sokat adott a világnak, neki is köszönhető, hogy az olasz utcagyerekek tudják, hol van Magyarország. A művészettörténész rámutatott Botticelli ábrázolásai és az esztergomi falfreskók közötti hasonlóságra. Elmondta, hogy Vitéz János is Dante tisztelői közé tartozott, tudta, hogy az ember a szeretet erényét csak gyakorlással és isteni segítséggel sajátíthatja el. A reneszánsz idején nem kellett történelmi atlaszt böngészni ahhoz, hogy megtaláljuk Magyarország helyét a világban. A római pápa gondolkodás nélkül engedélyezte az Academia Istropolitana megalapítását az országban.
Prokopp Mária hangsúlyozta, hogy ha már egyszer valahol voltunk, akkor még lehetünk is. „Legyünk büszkék arra, hogy mi is ennek a magyar kultúrának vagyunk a gyermekei.”
