A Szlovák Nemzeti Párt hétvégi közgyűlése elsősorban azt a víziót tárta a párt tagjai és a nyilvánosság elé, amely megmutatja, milyen úton kellene Szlovákiának haladnia ahhoz, hogy pozíciója és polgárainak életszínvonala szempontjából is erős ország legyen.
Andrej Danko pártelnök szerint a közgyűlés legfőbb gondolata az új programvízió volt, amely ráébresztené a szlovákokat, no meg a nemzeti kisebbségeket is, hogy ne féljenek, „ne húzzák be a nyakukat”.
A közgyűlésen a küldöttek értékelték az SNS egyéves kormánykoalíciós ténykedését is, és Danko saját pártelnöki tevékenységéről is beszámolt. Mint mondta, amikor átvette a párt vezetését, nemcsak azzal vádolták, hogy a párt nacionalista, és a pénzen kívül mást nem akarnak, hanem azzal is, hogy nincsenek értékeik és képtelenek az ország irányítására. „De én kiszorítottam a rosszat az SNS-ből, s ma 250 egységes véleményű küldött van itt” – mondta hozzáfűzve, úgy, ahogy megváltozott az SNS, Szlovákiának is meg kellene változnia.
„A közgyűlésen jóváhagytuk az erős szociális-piaci jellegű Szlovákia vízióját. Pártunk a szociális pillér elmélyítését szorgalmazza” – jelentette ki Danko, miközben idézte Anton Hrnko alelnököt is, aki szerint a nemzetpolitikát nem magas szárú csizmák hordásával és jobbra meg balra fővetésekkel kell csinálni. „Ha valaki támogatja az ilyen típusú nemzetpolitikát, azt erős állami eszközökkel meg kell állítani” – fűzte hozzá a nemzetiek elnöke.
Kötelező tizenharmadik fizetés minden alkalmazottnak az állami és a magán szférában is, és minél alacsonyabb adóterhek a vállalkozók és a foglalkoztatók számára. Ezt is tartalmazza Dankóék víziója, amit szerintük a járulékok csökkentésével lehetne elérni.
De az alkalmazottaknak nyújtandó további lehetséges kedvezményekről is szót ejtett, például az utazási csekkekről. Kiemelte továbbá az átalány költségelszámolást, ami elsősorban a kisvállalkozóknak segít. Na és persze, nem maradhatott ki a sorból Danko vesszőparipája, a gyógyfürdők területe sem, ahol szintén adókedvezményeket ígért.
Szép és hangzatos tervek, mondhatnánk, s főleg a 13. meg a 14. fizetés hallatán derül fel a kisember arca, már ha elhiszi, mert az kétségkívül jól jönne mindenkinek. Kár, hogy ezek a választások előtt mondott ígéretek, többnyire megmaradnak az ötlet szintjén. Márpedig ilyen-olyan ígéretekből, ötletekből így, a megyei választások közeledtével nyilvánvalóan lesz még több is. Kérdés, hogy mi válik belőlük valóra, mert a dolog nem ilyen egyszerű. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, nagyjából úgyis az történik majd, amit Robert Fico, no meg a mögötte állók akarnak. S nem biztos, hogy az a 13. meg 14. fizetés lesz.
Danko egyébként is túl gyakran kerül az utóbbi időben összetűzésbe a kormányfővel meg annak embereivel. A harmadik koalíciós partner, Bugár Béla, aki a kormányra lépésük óta olyannyira megkedvelte az azelőtt ellenségnek tartott Szlovák Nemzeti Párt elnökét, Andrej Dankót, hogy attól sem riad vissza, hogy nyilvánosan az etikett szabályaira is kioktassa azt, ha kell, atyai módon igyekszik visszafogni Dankót, vagy közvetíteni a másik két pártelnök közt.
A Bugár és Danko közt bimbózó barátságot azonban megtörheti Danko csökönyössége és telhetetlensége. Előfordulhat ugyanis, hogy Robert Fico megelégeli Danko kicsapongásait – volt már erre példa –, és jóval rövidebbre fogja a pórázát, netán a századosi nüanszon kívül egyéb ettől lényegesebb dolgok is a felszínre úsznak Dankóval kapcsolatban. Akkor pedig jobb lesz vigyázni, s a bugári megszokott módon félrehúzódni, hogy ha kenyértörésre kerülne sor, semmit se lehessen a fejére olvasni.
(SITA/Felvidék.ma)