Végre szebb külsőt kap a híres Paulánus kolostor, mely a somorjai Nagyboldogasszony plébániatemplom mellett állt, és hosszú éveken át várta, hogy hozzá méltó módon végre „megszépülhessen”.
Az épület még most is romos, de mára biztossá vált, hogy rekonstruálják, hiszen az Interreg Szlovákia – Magyarország pályázati kiírásban Somorja városának önkormányzata, illetve a győri Szent Mór Bencés Perjelség sikeres pályázatot írt, aminek eredményeképpen 2019 októberére megújulhat a somorjai Korona, illetve végbemehet a győri Szent Mór Perjelség épületének rekonstrukciója is.
„… sokunk régóta dédelgetett álma válik valóra”
A nemzetközi projekt célja a kulturális örökség helyszínei, a fejlesztések és az együttműködés támogatása, valamint ezáltal a határ menti térség idegenforgalmi vonzerejének növelése. Ez utóbbi célt fogják szolgálni a projekt eredményeképp megrendezésre kerülő közös kiállítások és kórustalálkozók, a megújult épületek ugyanakkor várhatóan vallási-egyházi témájú konferenciák helyszínéül is szolgálnak majd. A projekt nyitórendezvényére Győrben, míg zárórendezvényére várhatóan Somorján kerül sor.
A két város azt reméli a projekttől, hogy a szomszédos országokból érkező látogatók száma jelentős mértékben növekedni fog. A cél pedig a közös kulturális-stratégiai együttműködés megteremtése, évi nyolc kulturális rendezvény megvalósításával, illetve a fejlesztés által érintett látványosságok látogatószámának évi 1500 főre történő növelése. A tervezett közös konferenciák és alkotóműhelyek célcsoportja mintegy 400 fő – az alap- és középiskolák felső tagozatos diákjai, a szlovák-magyar határ menti térség egyházi életének résztvevői és képviselői, valamint természetesen Somorja és Győr környékének lakosai és látogatói.
Az épület felújítása megteremtheti egy kulturális és turisztikai információs központ létrehozásának lehetőségét is, amelynek – ha megvalósul – a szolgáltatásait évente akár ezernél több fő is igénybe veheti. Ez pedig hozzájárul Somorja idegenforgalmának fejlődéséhez is.
„A fejlesztést városunk önkormányzatának az Arrabona EGTC európai területi együttműködési csoportosulás megalapításában és működtetésében vállalt részvétele teszi lehetővé. A társulás 2010-ben Győr, Mosonmagyaróvár, Dunaszerdahely és Somorja részvételével alakult; hosszú távú, 2020-ig szóló fejlesztési tervét 2014-ben fogadtuk el. Jóllehet hosszabb időn át nem sikerült olyan pályázati lehetőséghez jutnunk, amely céljainkkal összhangban állt volna, az idő igazolta, hogy érdemes volt kivárnunk. A Korona városi tulajdonban lévő részének és udvarának felújításával sokunk régóta dédelgetett álma válik valóra – Somorja központjában létrejön egy olyan, reprezentatív központ, amely az idegenforgalmat, a művelődést és a szórakozást egyaránt kiszolgálja majd” – nyilatkozta Somorja város hivatalos oldalának Bárdos Gábor, a város polgármestere.
Az 1.007.131,12 € összköltségvetésű projekt a közbeszerzési eljárások kiírásával ez év novemberében rajtol, és 2019 októberében fejeződik be.
A kései barokk építészet kiemelkedő alkotása
A paulánus szerzetesrendet I. Lipót császár ajánlására Széchényi György esztergomi érsek, gróf Pálffy Miklós közbenjárására 1720-ban telepítették Somorjára. Az általuk épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A két épület J. G. Altenburger tervei alapján épült 1722 és 1778 között. A történelmi Magyarországon a somorjai az egyetlen, a paulánusok számára épített kolostor.
Micsoda kontraszt van a templom és a kolostor között (B. Vida Júlia)
A templommal egy időben épített kolostor alaprajza klasszikus koldulórendi, zárt udvaros elrendezésű. Az északkeleti szárny háromszintes, míg a további három szárny kétszintes. A részben alápincézett együttes emeleti helyiségei – az északi szárny felső szintjének kivételével – nagyrészt boltozatokkal (donga-, és fiókos teknőboltozatok) készültek. A déli szárnyban található attraktív stukkók, illetve néhány értékes barokk ablak és ajtókeretezés teszik részleteiben is érdekessé az amúgy puritán kolostort.
A rend a kalapos király rendelete következtében 1786-ban feloszlott. A templom ezután a város katolikus közösségének plébániatemploma lett. A kolostor egy része a katolikus közösség, másik része pedig a város tulajdonába került. Az épületben később iskola és vendéglő is működött. A vendéglő egykori nevéről nevezik ma is az egész épületet Koronának.
A paulánusok rendjét – vagy mint kezdetben is nevezték, a Jézus Mária-rendet – Paulai Szent Ferenc alapította, s az alapítást IV. Sixtus pápa erősítette meg 1474-ben. A paulánusok szigorú aszkétikus életet élő koldulórendi szerzetesek voltak. Minimistáknak is nevezték magukat („legkisebb testvérek”), ezért gyakran összetévesztik őket a pálosokkal. Jelszavuk – Charitas (szeretet) – Istenhez és felebarátaikhoz való kapcsolatukat fejezte ki. Alázatos és bűnbánó életet éltek, és egyéb szerzetesi fogadalmaik (szegénységi és hallgatási fogadalom) mellett még a hús fogyasztásáról, valamint a zsírral és a vajjal készült ételekről is le kellett mondaniuk. A paulánusok kezdetben kolostor- és templomépítő, később missziós, lelkipásztori és oktatói tevékenységet is folytattak, amíg II. József 1786-ban fel nem oszlatta a rendet.
(samorin.sk, műemlékem.hu)
