Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a 2019-ben esedékes EP-választásokon a 73 brit mandátum felszabadulásával 27 képviselőt uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján válasszanak meg.
Az egyes politikai családokba tartozó szlovákiai EP-képviselők üdvözlik az európai törvényalkotók szerdai megállapodását, melynek köszönhetően Szlovákia a brexit következtében távozó Nagy-Britannia 73 felszabaduló mandátumából plusz egy mandátumhoz juthat a 2019-es EP-választásokat követően.
Az EP szerdán azt is elfogadta, hogy a brexitet követően 751-ről 705-re csökkenjen a képviselők száma. A határozat szerint a brexitet követően a 73 brit mandátumból 46 tartalékba kerül egy esetleges EU-bővítés esetére. A maradék huszonhét képviselői helyet 14 tagállam között osztják majd szét.
Az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna. A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.
„Üdvözlöm azt, hogy a javaslat alapján Szlovákia plusz egy európai képviselővel fog rendelkezni. Határozottan ellenzem a transznacionális választási listát, nem gondolom azt, hogy ez a helyes irányba tett lépés volna” – nyilatkozta Csáky Pál (MKP) a szavazást követően.
Hasonlóan vélekedett Ivan Štefanec (KDH) EP-képviselő is: „Engem is örömmel tölt el, hogy elvetették a páneurópai lista gondolatát, amely csak távolabb vitte volna a polgárokat a választott képviselőktől” – közölte. A közös lista kezdeményezését pedig „művileg erőltetett sikertelen kísérletnek nevezte, hogy erősítsék az európatudatot a nemzettudat rovására”.
Monika Beňová (Smer-SD) az európai szocialisták és demokraták pártcsoportjából arra emlékeztetett, hogy a kedden tizenketten a tizenhárom fős szlovákiai EP-képviselők közül egyértelműen elutasították a páneurópai lista létrehozását. „Az a véleményünk, hogy ez eltérne a polgárok felé történő közelítés gondolatától, s inkább a nagy országoknak kedvezne, ahol nagyobb a választópolgárok száma” – szögezte le.
Az EP jogalkotási javaslatát ezután az Európai Tanács tárgyalja majd, ahol az állam-, illetve kormányfőknek egyhangú döntést kell hozniuk, majd az EP ismét jóváhagyja és a tagállami parlamentek ratifikálják.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezlete január közepén tett javaslatot arra, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák. A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló tanács beleegyezése is szükséges.
(TASR/MTI/Felvidék.ma)
