Április 4-én tartotta 13. könyvének bemutatóját a gömöri származású, Komáromban élő és alkotó Batta György író. Az Egy mondat című kiadvány a Balaton Akadémia Kiadó gondozásában ez év márciusában jelent meg.
A Selye János Gimnázium aulájában megrendezett könyvbemutatót Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója nyitotta meg és ismertette az idén jubiláló író ismert és kevésbé ismert önéletrajzi adatait a közönséggel, valamint méltatta Batta György munkásságát.
Mint mondta, Batta György 1943-ban Rimaszombatban született, tanári oklevelet Nyitrán szerzett. Pedagógusként azonban nem tevékenykedett; újságíróként és lapszerkesztőként helyezkedett el közvetlenül a főiskola után. Főszerkesztője volt a Kis Építő, a Tücsök, a Hajrá!, a Komáromi Lapok, a Göncölszekér, a Otthon és a Gyógyítsatok! lapoknak. Emellett öt évtizeden át volt a pozsonyi magyar rádió külső munkatársa ‒ emlékeztetett.
Kiemelte írói sokoldalúságát: ír verseket, esszéket, de riportkötet is jelent meg tollából. Batta György meséket, színműveket és hangjátékot is írt, és több szlovák nyelvű hangjátékot, valamint két szlovák nyelvű drámát is fordított magyarra. Munkásságát több díjjal is elismerték: Magyar Örökség-díj, a Magyar Páneurópa Unió Eötvös József Sajtódíja, a Keresztény Kulturális Akadémia díja és egyebek. Személyes barátság kötötte Illyés Gyulához, akinek munkája nagy hatással volt rá, az ő bátorítására kezdett írni, mentoraként tekintett rá – fogalmazott Andruskó Imre.
A könyvbemutató résztvevőinek egy része Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A gimnázium igazgatója kiemelte, hogy Batta György az elsők közé tartozott a Felvidéken, akik felismerték, hogy mennyire fontos a gyermek szerepe közösségünk szempontjából, hiszen gyermek nélkül nincs felvidéki magyar óvoda, iskola, nincs felvidéki magyar jövő.
Az Egy mondat című könyvről
Batta György legújabb könyvének bemutatóján elmondta, a Százak Tanácsa tagjaként havonta találkozik a nemzet szellemi műhelyeként is működő társulással, amely többek között ajánlásokat is megfogalmaz a magyar nemzet sorsát befolyásoló kérdésekkel kapcsolatban. A Százak Tanácsa elnöke, Szijártó István irodalomtörténész ötlete alapján készült el az Egy mondat című könyv, aki a könyvsorozat szerkesztője, kiadója is egyben.
A könyvbemutató első felében maga az író, Batta György beszélt a műről, melyben a könyv szerzője mellett olvasható még Illyés Gyula és Tornai József verse is. A kis kötetben szerepel az Egy mondat a szeretetről című Batta-vers, amely az író szerint tulajdonképpen Illyés 1950-ben írt Egy mondat a zsarnokságról versének parafrázisaként született meg.
„Ez a vers ötven évig készült“ – fogalmazott Batta, hozzátéve, hogy a sorozat szerkesztőjének javaslatára került bele Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról és Tornai József Illyés versére írt változata, az Egy mondat a szabadságról is.
A szüleihez írt ikerversek mellett olvasható a kötetben két, a kilencvenes évek korrajzaként is értelmezhető rövid írás: Mulat a parlament és a Krónikásének 1998-ból címűek. A kis könyvecskébe ezen felül belekerült a Magyar Örökség-díj átadására írt és ott elhangzott beszéde.
Az est során Nagy Ferenc előadásában hallhatta a közönség Batta György két szívbemarkoló versét. Édesapa és Édesanya címmel e két, közel egyforma hosszúságú versben szülei sorsát meséli el felnőttként, de gyermeki imádattal, rímbe szedve, könnyeket csalva olvasója szemébe.
Boráros Imre Kossuth-díjas színművész dedikáltatja könyvét (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rendelt időről
Az est hátralevő részében Batta György világszemléletéből fakadóan a Szent Korona-kutatások legújabb eredményeire hivatkozva úgy fogalmazott, a magyarok ereklyéje egy részből áll és az aranymetszés szabályai szerint alkották meg közel kétezer éve.
A Szent Korona, mint a magyar államiság jelképe egyben azért is fontos, mert „tudatosítanunk kell, hogy a magyarságtól függ a világ, de leginkább Európa jövője”. Mint fogalmazott, a Szent Korona az égi és a földi világ egybeszerkesztett képe, s annak abroncsában található a 2030-ig tartó világidő kódja. „Négyszer ötszáz évet kódoltak, ennek most tartunk a végén. Eljött a rendelt idő a magyarok felemelkedéséhez“ – fogalmazott.
Értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy az Isten eddig az időpontig dönti el, kivel, melyik nemzettel folytatja. A Szent Korona birtokosa egyben annak a tudásnak is birtokában van, hogy miként teheti jobbá a világot, miként tud pozitív változást előidézni. Batta György szerint mindannyiunknak, akik a saját magunkért, gyermekeink és unokáink iránt felelősséget érzünk, a tőlünk telhető legtöbbet kell tennünk azért, hogy nemzetünk ép, egységes maradjon. Véleménye szerint ebben lehet segítségünkre nemzeti jelképünk, a Szent Korona, amely közvetlen kapcsolat ég és a föld között.
