Csehország nem csatlakozik az ENSZ globális migrációs csomagjához – döntött szerdai ülésén Prágában a cseh kormány.
A cseh kormány úgy látja, hogy a tervezett paktum elmossa a különbségeket a legális és az illegális migráció között. Nem mondja ki egyértelműen, hogy az illegális migráció elfogadhatatlan, s a dokumentum megfogalmazásai lehetővé teszik a különböző értelmezéseket.
A cseh kormány döntése várható volt. Andrej Babiš kormányfő és Tomáš Petříček külügyminiszter már korábban jelezték: Prágának kifogásai vannak a dokumentum ellen többek között azért, mert a szöveg végső megfogalmazásánál a cseh javaslatokat nem vették figyelembe.
A cseh külügyminisztérium által készített indoklás leszögezi:
Prága számára alapvető fontosságú, hogy a dokumentum kimondja a legális és az illegális migráció közti különbséget, s minősítse elfogadhatatlannak az illegális migrációt.
„Ez nem történt meg, ezért számunkra az ENSZ globális migrációs csomagja elfogadhatatlanná vált” – jelentette ki Tomáš Petříček.
A tárca közlése szerint a cseh kormány eredetileg azt tervezte, hogy a migrációs csomagot kifogásokkal ugyan, de elfogadja. A cseh képviselőház szeptemberben még ilyen értelmű álláspontot fogalmazott meg. Miután azonban a dokumentum végső szövegébe nem került be az az európai uniós álláspont sem, hogy az illegális migránsok visszaküldését származási országukba a migrációs politika szerves részévé nyilvánítsák, Prága a teljes elutasítás mellett döntött.
Nem kötelező migrációs csomag
Az ENSZ 193 országa 2016 őszén egyezett meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag elfogadásáról, melynek célja a bevándorlás biztonságossá és legálissá tétele. A dokumentumot decemberben írják alá Marokkóban.
Az Amerikai Egyesült Államok Donald Trump elnökké választása után már nem vett részt a folyamatban, a magyar kormány pedig júliusban jelentette be hivatalosan, hogy kilép belőle. A közelmúltban Ausztria, Lengyelország és Bulgária is az elutasítás mellett döntött.
A négy visegrádi ország közül tehát már csak Szlovákia álláspontja nem végleges. A nyilvánosságra került értesülések szerint a pozsonyi kabinet megosztott az ügyben. Pozsony számára az ügy azért kényes, mert a dokumentum végső megfogalmazásánál Miroslav Lajčák külügyminiszter, mint az ENSZ Közgyűlésének elnöke aktívan közreműködött.