A sajtótörvény Miroslav Číž és Dušan Jarjabek (Smer-SD) képviselők által beterjesztett módosító javaslata ismét be akarja vezetni a köztisztviselők válaszadási jogát, melyről immár második olvasatban tárgyal majd a plénum.
A szlovákiai sajtó képviselőinek százai, a Szlovák Újságíró-szövetség és a Nemzetközi Újságíró-szövetség viszont elfogadhatatlannak tartják a köztisztviselők válaszadási jogának ismételt bevezetését, ezért felhívással fordulnak a parlamenti képviselőkhöz, hogy ne fogadják el a sajtótörvény módosító javaslatát.
Több mint 290 újságíró, köztük főszerkesztők írták alá eddig a parlamenti képviselőknek címzett felhívást, melyben figyelmeztetnek rá, hogy
nem a politikusoknak kell dönteniük arról, mit írjon a sajtó. Az aláírók szerint a politikusoknak így is épp elég lehetőségük van elmondani a véleményüket a sajtóban szereplő témákkal kapcsolatban.
„Fennáll a veszélye, hogy a politikusok utólag minden cikkhez hozzá akarnak szólni, melyben róluk írunk, abban az esetben is, ha a velük kapcsolatos állítások igazak” – figyelmeztetnek az újságírók. Attól tartanak, hogy a politikusok elárasztják az újságokat az állásfoglalásaikkal, melyek nem feltétlenül felelnek meg a tényeknek. „A parlament az újságírókra zúduló verbális támadások légkörében tárgyalja a törvényt, amikor a bírálatokkal élő újságírókat az állam ellenségének kiáltják ki. Mi, újságírók felhívással fordulunk a parlamenti képviselőkhöz, hogy utasítsák el a sajtótörvény módosító javaslatát” – olvasható a felhívásban.
A Szlovák Újságíró-szövetség kéri a törvényhozókat, hogy ne folytassák a sajtótörvény célirányos megváltoztatását. „A Szlovák Újságíró-szövetség és további szervezetek képviselői dolgoznak az említett törvény kiegészítésén és változtatásán, főleg az érintett jogi és természetes személyek szemszögéből. Bármely aktivitás, főként ha célirányosan folytatott a parlament részéről, az adott időszakban azon törekvések ignorálását jelenti, melyek a kulturális minisztériumban zajlanak” – állítják.
A partnerség alapelveinek figyelmen kívül hagyásával a szövetség szerint
a törvénymódosító javaslat beterjesztői helyzetbe hozzák a politikai túlerőt a résztvevők konszenzusra való törekvésével szemben.
A Sajtókiadók Szövetsége (AVT) még tavaly decemberben kijelentette, hogy a modern demokratikus társadalomban a politikusoknak nincs szükségük válaszadási jogra. „A köztisztségviselő olyan személy, akinek közvetlen hozzáférése van sok kommunikációs csatornához álláspontjának közlésére, ezért nincs szüksége és nem is illetik hasonló jogok a médiákkal szemben, mint egy hétköznapi embert állítják.
A tisztségviselők válaszadási jogát 2008. július elsejei hatállyal, az első Fico-kormány idején foglalták törvénybe, majd 2011-ben, Iveta Radičová kormánya alatt megváltoztatták a törvényt, s ezt a jogot csak a természetes személyek számára hagyták meg. Jarjabek és Číž most az eredeti állapot visszaállítására törekszik.
Hangsúlyozni kell, hogy a válaszadás joga csak a tényekre vonatkozik. Nem lehet válaszolni értékelő véleményekre. A válaszadási jog a sajtójog eleme egyes európai országokban, például Franciaországban is, mely a hallgattasson meg a másik fél is elvéből indul ki – érvelnek módosító javaslatuk mellett a beterjesztők.
(TASR/Felvidék.ma)
