A parlamenti képviselők csütörtökön 17 órára halasztották az alkotmánybíró-jelöltekről történő szavazást. A halasztási javaslatot előterjesztő Miroslav Číž (Smer-SD) szerint ugyanis megfelelő feltételeket kell kialakítani a szavazáshoz. Eredetileg ma 11-kor szavaztak volna a képviselők a jelöltekről, de mivel a koalíciós pártok között nem született egyezség, későbbre halasztották.
FRISSÍTVE:
Bejött Fico B terve: Másodszorra sem szavazták meg a képviselők az alkotmánybíró-jelölteket
A megismételt szavazáson sem sikerült megszavaznia a parlamentnek egyetlen alkotmánybíró-jelöltet sem. A szavazáson 143 képviselő vett részt, ebből öten nem adták le a szavazólapjukat. A 138 leadott szavazólapból 49 volt az érvénytelen, 89 érvényes.
Mivel senkinek sem sikerült ezúttal sem többségi szavazatot szereznie, új választást írnak ki.
A szavazás nyilvános volt, bár a Smer-SD tiltakozott ellene és a titkos szavazást részesítette volna előnyben. Ugyanúgy, mint az első választás során, a Smer több képviselője most is üres szavazólapot dobott be a szavazóládába.
A képviselőknek 18 alkotmánybíró-jelöltet kellett volna megválasztaniuk, akiket Andrej Kiska államfő elé terjesztettek volna. Neki közülük kellett volna kilenc alkotmánybírót kineveznie, azok helyére, akiknek február 16-án lejár a megbízatása.
***
Korábban írtuk:
A parlament alkotmányjogi bizottsága azt javasolja a képviselőknek, hogy a jelöltekről szóló ismételt szavazás is nyilvános legyen. A szóban forgó határozatot nyolc bizottsági tag támogatta, köztük Sárközy Irén (Most-Híd) és az SNS frakcióvezetője, Tibor Bernaťák is.
Működésképtelenné válhat az Alkotmánybíróság
A titkos szavazást szorgalmazta viszont a bizottság elnöke, Róbert Madej (Smer-SD). Azok a képviselők, akik a nyilvános szavazást támogatták, azzal érveltek, hogy a titkos szavazást csak akkor engedi a házszabály, ha az Alkotmány megköveteli azt, vagy legalább 15 parlamenti képviselő kéri.
Amennyiben nem sikerül a képviselőknek ma kora este 18 alkotmánybíró-jelöltet megválasztaniuk, az egész folyamatot meg kell ismételni,
beleértve a jelöltek előterjesztésének határidejét és a nyilvános meghallgatásukat is. Az Alkotmánybíróság viszont szombattól akár működésképtelenné is válhat, mivel akkorra 13 bíró közül kilencnek lejár a megbízatása, és a testület működéséhez legalább 7 bíró szükséges.
Nincs kormányválság
A koalíciós SNS képviselői már megegyeztek az alkotmánybíró-jelöltekben, akikre a megismételt szavazás során voksolni fognak, s azt várják, hogy valamennyi jelöltet sikerül majd megválasztani.
Andrej Hrnčiar (Most-Híd), a parlament alelnöke is örülne, ha legalább a jelöltek egy részét meg tudnák ma választani. Mint mondta, a koalíció még mindig tanácskozik, de válságról nem lehet beszélni.
VIA IURIS: A nyilvános szavazás a házszabályból következik
A VIA IURIS szervezet is a nyilvános választást támogatja. A szervezet véleménye szerint ugyanis ez következik a parlament házszabályából. „A házszabály 2011-ben elfogadott módosításával bekerült egy általános szabály, miszerint az alkotmánybíró-jelölteket nyilvános szavazással kell megválasztani. A jelölteket csak akkor választják titkos szavazással, ha a parlamenti képviselők a nyilvános szavazást titkosra változtatják” – olvasható a szervezet állásfoglalásában, amely szerint a módosító indítvány indoklásában is az áll, hogy a módosítás célja az alkotmánybíró-jelöltek titkos választásának feloldása volt. A szervezet azt is hozzáfűzi, hogy a házszabály először ismételt választással számol, nem pedig mindjárt új választással. A parlament nyilvános szavazásról szóló döntése pedig logikusan az ismételt szavazásra is vonatkozik.
Egyezség nélkül valószínűleg nem lesz választás
A koalíciós pártoknak tehát meg kell egyezniük, mivel valós a veszélye annak, hogy a parlament megint nem választ meg senkit sem – amint az az első választás során történt. A Smer és az SNS képviselői akkor üres vagy érvénytelenített szavazólapokat dobáltak be a szavazóládába, így a 37 jelölt közül senki sem szerzett többséget.
Változást jelent azonban az is, hogy
ezúttal Kotlebáék is szavazni fognak, vagyis megnövekszik a kvórum, s amíg kedden elegendő lett volna a többséghez 67 szavazat, most valószínűleg többre, legalább 74-re lesz szükség.
Kedden elméletileg a jelöltek megválasztásához elegendő lett volna a demokratikus ellenzék és a Most-Híd egyezsége, most már ez sem lenne elég.
Bugár, a szélkakas
Robert Fico, amikor visszalépett a jelöltségtől, azzal igyekezett biztosítani a koalíció fegyelmezett szavazását, hogy kilátásba helyezte, amennyiben – például Bugár Most-Hídja – az alkotmánybírójelölt-szavazás során együttműködne az ellenzéki pártokkal – kész felmondani akár a koalíciós szerződést is.
Szerdán már Bugár Béla is elkezdett fordulni. Ficónak megüzente, folytatni szeretné a közös kormányzást, s elfogadta a Smer látszólag kompromisszumos javaslatait.
Bugár a közösségi oldalán mindenkit nyugalomra intett, hogy próbáljanak meg legalább annyi alkotmánybíró-jelöltet választani, amennyit lehetséges.
A vicc az, hogy ez tulajdonképpen nem is kompromisszum, hanem Fico B tervének a része. A Smer elnöke ugyanis egyáltalán nem akarta, hogy a parlament 18 jelöltet válasszon, köztük őt is. Hiszen Andrej Kiska államfő már előre jelezte, Ficót nem fogja kinevezni. Nem, Fico nem akarta a fejét a tőkére vagy Kiska lábai elé tenni.
Nagyjából azt szerette volna elérni, ami – véletlenül – most éppen zajlik. A koalíció megegyezik a megszavazható jelöltek minimális létszámában, hogy Kiska – mondjuk – három alkotmánybírót kinevezhessen. Ettől az Alkotmánybíróság ugyan még nem lenne teljes, de működőképes lenne.
(Pravda, Denník N, Aktuality.sk/Felvidék.ma)
