Immár öt évtizedes múltra tekinthet vissza a losonci Kármán Napok hagyományos tavaszi rendezvénysorozata.
Ezerkilencszázhatvannyolcban a „prágai tavasz” néven ismert reformfolyamat lehetővé tette, hogy a felvidéki magyarság kifejezésre juttassa jogos igényeit. Ezek a Csemadok megfogalmazásában meg is jelentek a közéletben, a sajtóban.
Szabó Rezső szerint akkor olvadt össze a felülről létrehívott, hivatalos Csemadok az alulról szerveződő, valós Csemadokkal, melynek célja mindig is ez volt: megmaradni magyarnak a szülőföldön.
A losonci járási bizottság is reagált a Csemadok KB nemzetiségi kérdés megoldását sürgető javaslataira. Állást foglalt a losonci járás 4 200 Csemadok-tagja, illetve 45 ezer magyar nemzetiségű polgára képviseletében, hangsúlyozva, hogy a Csemadokot a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetének tekintik. Tizenhat pontban megfogalmazták célkitűzéseiket, követeléseiket, melyek kiterjedtek a társadalmi élet minden területére.
Külön pontban javasolta az állásfoglalás az 1945 és 1948 között eltávolított, vagy megrongált magyar emlékek helyreállítását, egyebek mellett Kármán József (1769-1795) losonci emlékművének visszahelyezését. A fenti javaslatok közül gyakorlatilag csupán az utóbbit sikerült megvalósítani.
Kármán József prózaíró, irodalmi lapszerkesztő, színházszervező születése 200. évfordulójára nagyszabású rendezvénysorozattal készültek Losoncon. A Szabó Gyula fametszetével díszített meghívón a Csemadok járási és helyi szervezete és a Kármán Kör mellett a járási nemzeti bizottság kulturális osztálya, a Losonci Városi Nemzeti Bizottság és a Füleki Járási Honismereti Múzeum szerepelt rendezőként.
A rendezvénysorozat 1969. március 21-én járási szavalóversennyel kezdődött, majd a Kármán-emlékmű újbóli leleplezésével folytatódott. Az új, magyar és szlovák nyelvű felirattal ellátott emlékoszlopot a templomkertből áthelyezték oda, ahol eredetileg az 1849-es honvédemlékmű állt. Itt Dobos László író, a szlovák kormány nemzetiségi ügyekkel megbízott minisztere, a Csemadok országos elnöke mondott ünnepi beszédet. A szülőházat jelző emléktáblát dr. Vass László, a Csemadok losonci járási elnöke avatta fel. A magyar iskola nagytermében megnyitott Kármán-emlékkiállítás megtekintése után ünnepi esttel zárult az emlékezetes nap, ahol Ocsovay Imre, a Kármán Kör elnöke, illetve dr. Turczel Lajos akkori iskolaügyi miniszterhelyettes mondott beszédet.
Másnap egész napon át tartó, Kármánnak szentelt szimpóziumot nyitott meg dr. Lóska Lajos, a Füleki Gimnázium tanára. Magyarországi, illetve hazai irodalomtörténészek méltatták Losonc szülötte munkásságát. Aznap este került sor a Kármán regénye alapján Szabó Magda által írt Fanni hagyományai című színmű bemutatójára. Március 23-án Kármán sírjának megkoszorúzásával folytatódott és egy zenés irodalmi műsorral ért véget a maga nemében történelmi jelentőségű rendezvény. A műsorban Béres Ferenc és János, valamint Gaál Gabriella budapesti előadóművészek, továbbá a helyi Korunk Ifjúsági Klub tagjai szerepeltek.
A Csemadok losonci járási történetében ez volt a legnagyobb megmozdulás, mely nemcsak adósságtörlesztés volt, de máig tartó hagyományt teremtett.
A Csemadok járási bizottsága munkatervében 1969 őszén megjelent egy „Tavaszi kulturális szemle /Kármán Napok/” tervezete, amely azonban a politikai visszarendeződés miatt csak 1976-tól állandósult. Azóta Kármán József Irodalmi és Kulturális Napok, később egyszerűen csak Kármán Napok címmel rendszeresen megrendezi a Csemadok járási, illetve helyi szervezete, időnként más művelődési intézmények bevonásával is március közepén –Kármán József születésnapja táján – ezt a három-négy héten át tartó kulturális seregszemlét, melynek ismétlődő mozzanatai a vers- és prózamondók versenyei, író- olvasó találkozók, könyvbemutatók, irodalmi és történelmi előadások, jeles évfordulókról való megemlékezések, amatőr és hivatásos színjátszók előadásai, képzőművészeti és helytörténeti kiállítások, koncertek, koszorúzások Kármán József és más jeles losonciak síremlékénél.
1990 óta a Kármán Napok keretében emlékezik meg Losonc magyarsága március 15-éről is, hiszen az szinte egybeesik Kármán születésnapjával, és emlékműve helyén állt valaha a honvédemlékmű.
A rendezvénysorozat 50 éve alatt neves hazai, szlovákiai magyar írástudók, művészek, közéleti személyiségek, továbbá magyarországi vendégelőadók szerepeltek Losoncon. A fő szervező Csemadok helyt ad a helyi, esetenként környékbeli iskoláknak, polgári társulásoknak is. Állandó részvevők az utóbbi években a Kármán József nevét viselő magyar tannyelvű iskola és óvoda tanulói, a Kármán Színház, a Phoenix Lutetia társulás és a Szabó Gyula Barátainak Klubja. A nagy múltú füleki Pro Kultúra Férfikar is gyakran szerepel a Kármán Napok műsorán.
Az utóbbi 20 évben a március 15-i koszorúzásokon és az ünnepi megnyitókon gyakran jelennek meg magyarországi diákcsoportok, önkormányzatok, különféle szervezetek képviselői, sőt Magyarország nagykövetét, illetve a nagykövetség munkatársait is vendégül látták már a rendezők. A szomszédos Salgótarján és Balassagyarmat mellett távolabbi helységek, Hatvan, Eger, Budapest, Pápa, Emőd neve szerepel a Kármán Napok krónikájában.
A hivatalosan csak 9%-ot kitevő losonci magyarság a város nagy múltjába, a kulturális hagyományokba, értékekbe kapaszkodva őrzi anyanyelvét, identitását, és ebben fontos szerepük volt, van és lesz is a Kármán Napok rendezvényeinek.
Az idei meghívón mottóként olvasható a 250 éve született névadó, Kármán József megállapítása, arról, hogy „…nemzeti nyelvünk…az a végvár… az a mód, a melly nemzetünket lételében megtartja, az a jegy, a melly megóv, hogy a többek között el ne olvadjunk …”
Ugyancsak a meghívón látható az a négy évszám, az a négy évforduló is, amelyek jegyében szervezték meg az idei műsorokat: Kármán József születése 250. évfordulója, az 1849 márciusi losonci csata, a tavaszi hadjárat előjátéka 170. évfordulója és persze két összefüggő esemény a közelmúltból, a Csemadok megalakulásának 70. és a Kármán Napok kezdetének 50. évfordulója. Ennek megfelelően gazdag, változatos lesz a március 4-től április 26-ig tartó, 12 rendezvényt magába foglaló idei műsorsorozat.
