A diszkrimináció, vagy akár a fizikai erőszak felé vezető, a nőket lealacsonyító szexista kijelentések a közbeszédben és az interneten való elharapózása elleni fellépésre szólítottak fel strasbourgi és brüsszeli székhelyű nemzetközi intézmények és szervezetek nemzetközi nőnap alkalmából kiadott nyilatkozataikban.
Az Európai Bizottság a nők és a férfiak közötti egyenlőség fontosságát hangsúlyozta, mint az Európai Unió egyik alapértékét.
Elfogadhatatlannak nevezték azt, hogy Európában a nők sok esetben kihívásokkal, egyenlőtlenséggel és fenyegetésekkel néznek szembe. Bántalmazásnak és zaklatásnak vannak kitéve, gyakran alacsonyabb bért kapnak, kevesebb munkahely és szűkösebb karrierlehetőségek állnak rendelkezésükre.
„Felszólítunk minden uniós tagállamot, hogy gyakoroljon zéró toleranciát a gyűlöletbeszéddel és a nőkkel szembeni erőszak és megkülönböztetés minden formájával szemben”– fogalmaztak.
Az Európai Parlament (EP) azt hangsúlyozta, hogy az előítéletek és sztereotípiák leküzdése érdekében a nőknek a férfiakkal megegyező arányban kell részt venniük a politikában.
A nemek közötti egyenlőség biztosítása a méltóság és a tisztelet első, de fontos lépése. A gondolkodásmód megváltozásával olyan politikai kultúrát kell kialakítani, amely a nők politikában való egyenlő részvételéhez vezet – húzta alá Antonio Tajani, az EP elnöke.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatović nyilatkozatában arra emlékeztetett, hogy néhány tagállam rendkívül korlátozó jogi keret által nehezíti, vagy tiltja a nők biztonságos és törvényes abortuszhoz való hozzáférését, amely gyakran bűncselekménynek minősül.
Véleménye szerint az abortusz végzésének az orvosok általi, lelkiismereti okok miatt történő megtagadása komoly akadálya a nők jogai teljes körű gyakorlásának.
A tagállamoknak kötelességük biztosítani, hogy a nők megkülönböztetés nélkül megfizethető, biztonságos és jó minőségű egészségügyi szolgáltatásban részesüljenek – tette hozzá.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a nők ellen elkövetett erőszak megszüntetésére szólított fel.
Liliane Maury Pasquier, a PACE elnöke szerint közös fellépésre van szükség a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a fizikai és nemi erőszak megállítása érdekében, amelynek egyik eszköze, ha több nő vesz részt a politikai és gazdasági életben.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön kiadott, 2018-as adatokat rögzítő jelentése szerint az unióban betöltött közel 9,4 millió vezetői pozíció 64 százalékát férfiak, 36 százalékát nők foglalták el.
Az uniós tőzsdéken jegyzett társaságok igazgatótanácsa tagjainak valamivel több mint egynegyede nő, felső vezetői pozícióinak pedig kevesebb mint egyötödét töltötte be nő. Magyarországon igazgatótanácsi tagságot 15 százalékban töltöttek be nők 2018-ban.
A munkavállalók arányát tekintve a nők továbbra is alulképviseltek a vezetők körében – húzták alá.
Mint közölték, vezetői pozícióban csak Lettországban van több nő, mint férfi, arányuk ott 56 százalék. A sorban Bulgária és Észtország következik 49 százalékkal, majd Lengyelország és Szlovénia (47 százalék), Magyarország (43 százalék), majd Litvánia és Svédország, ahol 42 százalékban vannak vezetői pozícióban nők. A legrosszabb arányt, 15 százalékot Luxembourgban regisztrálták, majd 23 százalékot Cipruson, 29 százalékot Csehországban, Dániában és Hollandiában, 30 százalékot Németországban, 32 százalékot pedig Ausztriában és Görögországban.
Uniós szinten a felső vezetők kevesebb mint egyötöde, 17 százalékuk nő, amely 5 százalékponttal több, mint öt évvel ezelőtt.
Az unió tagországai között a női felső vezetők legmagasabb aránya (28 százalék) Litvániában volt. Ez az arány Bulgáriában és Lettországban 27 százalék, Romániában 25 százalék. A női felső vezetők 5 százalékos legalacsonyabb arányát Ausztriában mérték. Csehországban ez az arány 6 százalék, Olaszországban 9, Portugáliában 10, Dániában 11, Luxemburgban, Magyarországon és Lengyelországban pedig 13 százalékot mutat – közölte az Eurostat.
(mti)
