A Mária légió szőgyéni prezídiumának szervezésében került sor arra az interaktív lelki délutánra, melynek ft. Farkas Zsolt atya volt a vezetője. A déli régió falvaiból is érkeztek érdeklődők, Nagyölvedről, Garamkövesdről, Köbölkútról és Helembáról, így zsúfolásig megtelt a régi községháza előadóterme.
A Mária légió egy olyan katolikus lelkiségi mozgalom, melynek tagjai a római katolikus egyház tanítását vállalva, Szűz Mária szellemiségében közösen imádkoznak, karitatív tevékenységet folytatnak, lelki segítséget nyújtanak, evangelizálnak.
A 2004 óta működő szőgyéni prezídium hét tagból áll, jelenlegi elnöke Nágel Valéria, és közel kétszáz segédimádkozó tartozik a csoporthoz. Sokrétű karitatív munkájukhoz tartozik a lelki napok, imaórák szervezése. A nagyböjt alkalmából szervezték a találkozót, a segítségnyújtás és a közönyösség, közömbösség témában.
A bevezetőben a nagyböjti lelkiségről elmélkedtek. Hajdanán őseink életében a gyakorlati és a szakrális szokások természetesnek számítottak, köztük a húsvétot megelőző nagyböjti időszak. A keleti tanok szintén böjtre, tisztítókúrára ösztönzik az embert, ami nem rossz, hiszen az egészség megőrzéséről szól. A kettő közti különbség abban nyilvánul meg, hogy a keresztény böjt érinti a lelket is, amelyhez cselekedetek is kapcsolódnak. Erről szól Szent Jakab apostol levele (2. 14-26), mely így zárul: „Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül.”
„Amikor az élet során nehéz helyzet adódik, vagy válaszúthoz érünk, ismert a szlogen: Hallgass a szívedre! De vajon tiszta-e a szívünk? Mentes-e a haragtól, gyűlölettől, előítéletektől?” – tette fel a kérdést a lelkiatya.
A keresztények, az anonim keresztények és mindazok, akik missziót teljesítenek, lehajolnak az elesettekhez, a rászorulókhoz, mely egyik vállalása lehet a böjtnek is. Mindenki küldetéssel érkezik a világra. A keresztény hit gyakorlása a jó cselekedetekben nyilvánul meg. „A jó ember, szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ellenben rossz kincséből rosszat hoz elő. Hiszen a szív bőségéből szól a száj.” (Lukács 6,45)
Vajon segítünk-e minden esetben a rászorulókon előítéletek nélkül? Vajon merünk-e segíteni? Vajon kik a hősök? Kik a mindennapok hősei? Ezekre a kérdésre keresett választ a Zsolt atya ajánlására levetített film, mely a 2014-ben Magyarországon elindított Hősök Tere Kezdeményezés program célkitűzéseit mutatta be.
„Olyan világban szeretnénk élni, ahol természetes, hogy egyre többen kiállunk másokért és magunkért. A Hősök Tere Kezdeményezéssel egy folyamatot szeretnénk elindítani. Megadni a kezdő lökést ahhoz, hogy egyre több ember egyre többször tegyen másokért, és akarjon pozitív változásokat. Ezért szervezünk tréningeket tanároknak, gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek, magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, vállalatoknak, azoknak, akik velünk együtt úgy gondolják, hogy szükség van hétköznapi hősökre, akik inspirálják a környezetükben élőket. Azt akarjuk, hogy társadalmi norma legyen az együttérzés és az, hogy teszünk egymásért” – áll a civil kezdeményezés honlapján.
„Az vagy amit teszel! Tenni akarunk a közöny ellen. Tegyél! Ki, ha nem te?” – ezeket a jelmondatokat tűzték ki célul a program gyakorlói, és öt pontban fogalmazták meg a segítségnyújtás lehetőségeit: Vedd észre, hogy helyzet van! Állj meg! Gondold végig, mit tehetsz! Biztosan tehetsz valamit! Legalább egyszer próbáld meg! Jó érzés lesz! És ha úgy alakul, elvárhatod te is a segítséget.
A Hősök Tere Kezdeményezés Orosz Györgyi volt újságíró, televíziós nevéhez fűződik. Társalapítója Philip Zimbardo, akinek a neve sokak számára ismerős lehet a „stanfordi börtönkísérlet” révén. A méltán elismert szicíliai származású pszichológus, szociológus, író, kutató, egyetemi tanár évtizedeken át kutatta, hogy mi teszi az embereket gonosszá, néhány éve viszont megfordította a kérdést: Hogyan válhatnak az emberek hétköznapi hősökké? A válasz: ismerjük fel a válságos helyzeteket a mindennapokban és bíráljuk felül a gondolkodásmintánkat önmagunkban. Szerinte az előítéletesség kódolva van az emberekben, melyet legtöbbször az idegenségtől való félelem hoz elő.
Filmvetítés: a Hősök Tere Kezdeményezés munkatársai, Al Ghaouli Hesna és Philip Zimbardo (Berényi Kornélia felvétele)
Az alapítvány kísérletsorozatot hajtott végre Magyarországon és a világ több városában, azt mérve, hogy az emberek miként reagálnak a bajba jutottak láttán, segítenek-e, vagy közömbösek.
A kísérletben részt vett Al Ghaoui Hesna magyar riporter, külpolitikai újságíró, a Magyar Televízió munkatársa, akit elsősorban konfliktuszónákból adott tudósításai tettek ismertté. Műveiben, könyveiben, tanulmányaiban eseteket közöl. A „Félj bátran!” című könyve is a közönyösség elleni témában íródott. A tréning nagykövetei a kísérlet során a saját bőrükön tapasztalták meg, milyen az, amikor segítségre szorulnak, és elmennek mellettük az utcán.
A tréningek moduljai utat mutatnak a pedagógusoknak, miként lehet az énkép fejlesztése érdekében tenni, hogy a gyermek elhiggye azt, hogy tud, és képes segíteni, ne váljon passzív bámészkodóvá, hogyan segíthet olyan módon, hogy sem magát, sem mást nem sodor veszélybe… A modul megmutatja, hogy milyen más alternatívák vannak az életben, amelyek az előítéletes érzelmeket felváltják.
Ezeket a feladatokat játékos formában lehet közvetíteni a fiatalok felé, valamint olyan tudományos alátámasztott módszereket ismerhetnek meg, amelyeket az iskolai életbe is bevezethetnek a közösségépítés, az iskolai agresszió csökkentése, és a tanulók szociális érzékenyítése érdekében. A legfontosabb üzenet a képzéseken: mindenki tud fejlődni mindenben. Aki elhiszi magáról, hogy képes fejlődni és nem bénítja le magát tévhitekkel, sikeresebb lehet az élet minden területén. A film megtekintését követően számos példa, illetve ellenpélda merült fel a hallgatóság soraiból. A kérdésekre Zsolt atya válaszolt.
„Mi, keresztények a böjti időszakban nemcsak fizikai, de lelki böjtöt, lelki megújulást is vállalunk. Tegyük hát a jót, hozzunk áldozatot, azt az utat járva, melyet Krisztus mutat nekünk. Segítsük a rászorulókat, legyünk kedvesek azokhoz, akikkel találkozunk, akiket az utunkba vezérel a gondviselés. Lehet ez a mi böjti elhatározásunk. A böjt nem csak lemondásról szól, szólhat vállalásról is. „Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet követelnek” – mondja az Írás.
Olvassuk figyelmesen az Evangéliumot, és megértjük, hogy Jézus kétezer évvel ezelőtt milyen érzéseket váltott ki az emberekből, miként hajolt le az elesettekhez, miként hatott az emberekre. A nagyböjti keresztút imáiban is megfigyelhetjük az emberi megnyilvánulásokat: a kegyetleneket, a gyűlölködőket, a bámészkodókat, a siránkozókat, Cirenei Simon vállalását, vagy Veronikát, aki bátran lépett Jézushoz a kendőjével.
Az apró jó cselekedetek teszik a ma emberét hőssé. Legyünk mi is ilyen hősök, hitünk szerint cselekedve, példát mutatva a környezetünknek. Így lelkileg újjászületve ünnepelhetjük majd húsvét ünnepét!” – fejezte be Zsolt atya a lelki délutánt, majd a közös imát követően áldással bocsátotta el hallgatóit.
