Most, hogy a hétvégén Manfred Weber belecsapott a lecsóba, kijelentvén, hogy nem fogadja el a bizottsági elnöki posztot, ha ahhoz csak a Fidesz szavazataival juthat hozzá, mintha véget ért volna a „jegelés”, amiről a Néppárt ülése után beszéltek.
Weber bizonyára azt hiszi, hogy egy ilyen nagyhangú kijelentéssel végképp lemossa magáról az „Orbán Viktor barátja” bélyeget. Az Európai Unióról és a bizottság elnökének kinevezéséről keveset tudó polgárok szemében ez így is lehet, de a szocialista, liberális és zöldpárti vezető politikusokat egy ilyen blöff aligha teszi Weber-pártivá. Márpedig ezeken a frakciókon vagy ezek közül legalább kettőn múlik majd, hogy mi lesz Weber sorsa. Ha ennek a három frakciónak többsége lesz az európai parlamentben, borítékolni lehet Weber bukását. Egyre többen mondják, hogy a csúcsjelölti rendszer egyfajta parlamenti puccs, semmiféle jogalapja nincs, sőt, a szerződés megsértése, mert elveszi, vagy mondjuk így kiüresíti az Európai Tanács jelölés jogát. Webernek tehát van oka félni, hogy lecsúszik a vágyva vágyott posztról, s ennek messze nem a Fidesz az oka.
Miért tartom blöffnek Weber bejelentését? A bizottság elnöki posztjára jelölt személyről az Európai Parlamentben titkosan kell szavazni.
Azt, hogy a jelölt csak a Fidesz szavazataival kapja meg a kívánt többséget, csak akkor lehetne mondani, ha az őt nyíltan támogató frakciók létszáma éppen a Fidesz képviselőinek számával éri el a szükséges mértéket.
De nem kizárt, hogy a függetlenektől és az őt hivatalosan nem támogató frakciók egyes képviselőitől is kap szavazatot. Gyakorlatilag tehát nem állhat elő olyan helyzet, hogy Webernek a mostani kijelentése miatt vissza kellene lépnie. Szomorúan látom, hogy ez az ember morálisan tönkreteszi magát, nem mérte fel előre, hogy a bizottsági elnöki poszt megszerzésére az úgynevezett csúcsjelölti rendszer nem ad garanciát, s most kapkod. Azt szereti híresztelni magáról, hogy konszenzuskereső, hídépítő ember. Ehelyett rombol. Jelenleg frakcióvezető, tehát jó esélye lett volna a többi frakcióvezetővel egyfajta háttéregyezményre törekedni. Nem tette, vagy nem sikerült neki.
Figyelve Webernek a „jegelős” néppárti szavazás utáni nyilatkozatait, feltehetjük a kérdést, hogy miért is nem zárták ki a Fideszt azon az ülésen? A Néppárt csillaga leáldozóban van. Olyan hagyományosan erős néppárti vezetéssel rendelkező országokban, mint Franciaország, Spanyolország, Olaszország, a néppárti tagpártok ellenzékben vannak.
Esélyeiket a néppárti marakodás, bomlás rontja, még akkor is, ha a szavazók európai választásokon is belpolitikai döntést hoznak. Nekik csak púp volt a hátukra ez a vita, s ha már kitört, a döntés halasztása volt a legjobb megoldás. Ideértem még a kizárás kezdeményezőit is: ez a magyarázat arra az elsöprő szavazati arányra, amit a néppárti elnökség és a Fidesz közös javaslata kapott.
De tegyük fel fordítva is a kérdést. Miért nem lépett ki a Fidesz a támadás hírére, illetve miért nem lép most, Weber otromba és buta kijelentése után? A válasz egyszerű. A Fidesz – joggal – úgy véli, hogy a néppárt eredeti programját és értékeit hitelesebben képviseli, mint azok, akik támadják. Érdemes bent maradnia a szervezetben, amíg esély van arra, hogy a néppárt újra önmagára talál. A három bölcs, akinek tárgyalnia kell a Fidesszel, alkalmas arra, hogy velük a néppárt valódi értékeiről lehessen vitázni, s talán el lehet érni, hogy legalább ők megértsék, hogy a mi térségünknek mik azok a sajátos vonásai, amelyek a négy évtizedes proletárdiktatúrából fakadnak.
Mi, választópolgárok ebbe a vitába nem szólhatunk bele, de üzenhetünk azzal, hogy szavazatainkkal erősítjük a Fidesz-KDNP szövetség jelenlétét az Európai Parlamentben.
Egy friss közvéleménykutatás már bizonyítja is, hogy hat Zrínyi Miklós felszólítása: „Ne bántsd a magyart!” Ahogy a Gyurcsány Ferenc vezette hazai baloldal akciói, úgy Weber mesterkedései is fokozzák a Fidesz-KDNP iránti elköteleződést.
Ezért jelez a közvélemény-kutatás jelenleg 14 mandátumot az eddigi 13 helyett. Persze tudjuk, hogy csak a leadott szavazat számít, de ha Weber még egyszer-kétszer megszólal, akkor jó esélyünk lesz a kutatási eredményeket mandátumra váltani. Amit a magam részéről szívből kívánok.
