A 2000. évihez képest, amikor Szlovákia teljes mértékben önellátó volt a baromfihúsigény kielégítése terén, napjainkra 66 százalékra csökkent a húsprodukció. A helyzet javítása érdekében a szlovákiai baromfitenyésztők a welfare rendszerben tenyésztett baromfiállomány kibővítése mellett döntöttek, ami egy valóban magas minőségű húsprodukciót eredményez, a baromfit ugyanis sokkal jobb körülmények között tartják.
Mint ismeretes, az Európai Unió állatvédelmi szabályozása több állattenyésztési ágazatban jelentős változtatásokat tett szükségessé. Talán a legradikálisabb átalakítások a baromfiipart, ezen belül a tojótyúkok ketreces tartásának állatvédelmi feltételeit érintették, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi haszonállatfaj tenyésztését és tartását befolyásolták.
Az állattenyésztés során tanúsított etikus magatartás az állatok jó közérzetét igyekszik elősegíteni. Az Európai Közösség tagállamaiban már nem is az állatvédelem szót használják, hanem az angolban animal welfare, a németben a Wohlbefinden, a franciában bien-etre kifejezéseket, amelyek megközelítően az állai jólét kifejezéssel fordíthatók magyarra.
Az állatvédelem térhódítása mindezeken túl azzal az előnnyel jár, hogy a korábbi helytelen tartási, takarmányozási technológiák és környezeti ártalmak okozta egészségkárosodások csökkenésének köszönhetően jóval kevesebb gyógyszert kell alkalmazni. Ezzel csökkenthető az élelmiszerekben a gyógyszermaradványok előfordulásának kockázata. Az állatvédelem tehát egyúttal humánegészségügyi érdek is.
Az állatjóléti welfare módszer bevezetéséről Molnár Daniel, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének igazgatója tartott sajtótájékoztatót. Mint elmondta, a vágóbaromfi-produkció tavaly elérte a 114 560 tonnát, ennek 92,1%-a csirke, 5,4%-a tyúk, 2,4%-a pulyka és 0,1%-a kacsa és liba volt. Baromfihúsból 73 698 tonnát állítottak elő, ami egy lakosra eső 13,54 kilogrammot jelent tájainkon.
Az önellátóság csökkenéséhez társuló további probléma, hogy a szlovákiai élelmiszerláncok pultjain egyre kevesebb belföldi eredetű baromfihús található, konkrétan a fele a kínálatnak, mígnem a közétkeztetésben, a vendéglátásban a belföldi eredetű baromfihús aránya mindössze 20 százalékos. Ez a tény is a welfare módszerrel nevelt baromfiállomány arányának növelése mellett szól.
„A welfare módszerrel nevelt baromfinak hosszabb az etetési ideje, 40, esetenként 49 nap a lassabban növekvő hibridek esetében“ – mondta Molnár. A tenyésztésnél a csarnokokban a baromfi nincs összezsúfolva, ami nagyobb kényelmet biztosít az állománynak.
„Rendszeresen ellenőrzik az egészségi állapotukat, a körülményeiket, stresszmentesen növekednek, elegendő fény, táp és ivóvíz áll rendelkezésükre. Mindezek mellett csak a legjobb minőségű tápot kapják, mely mentes az antibiotikumoktól és a növekedést serkentő hormonoktól“ – magyarázta Molnár.
A welfare rendszerben tenyésztett baromfi húsa a baromfitenyésztők szövetsége szerint egészségesebb és tápanyagokban gazdagabb, jobb minőségű a hús struktúrája.
„Hőkezelés, azaz sütés, főzés hatására ez a hús sokkal jobb minőségű, mint a hagyományos baromfihús. Sütve jobb, jellegzetesebb az íze, illata, zaftosabb és finomabb, az ilyen hús kiérdemelte a minőségi bizonylatot is“ – tette hozzá Molnár.
A szövetség egyben felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a csomagoláson mindig ellenőrizzék a hús származását. „Minden Szlovákiában előállított baromfihús, legyen az átlagos vagy kiemelt minőségű, többszörös állatorvosi ellenőrzésen esik át, ennek következtében biztonságos, jó minőségű, egészséges és főleg friss, mert nem utaztatták fél Európán át. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a fogyasztó meggyőződjön arról, honnan származik a hús, amit megvásárol. Minden címkén fel kell tüntetni, hol nevelték és vágták a baromfit, illetve a hús származási helyét“ – hívta fel a figyelmet Molnár.
(Felvidék.ma/WebNoviny.sk)
