A maffia módszerei is alkalmazkodnak a kor követelményeihez. Az erőszakos bűncselekményekről átálltak a fehérgalléros bűnözésre, azaz a gazdasági és az ezzel összefüggő korrupciós bűncselekményekre. Mivel a szlovákiai bűnszövetkezeteket a rendőrség többé-kevésbé felszámolta, azok helyére benyomultak a külföldi bandák.
A szervezett bűnözés fő bevételi forrásainak egyikét a gazdasági bűnözésből származó pénzek jelentik. Ezek közé tartozik a támogatási csalás, a vám- és adócsalások, a csempészet, valamint a közbeszerzések manipulálása. A szlovák titkosszolgálat ezért foglalkozott a rendőrség, a bíróságok és a pénzügyi igazgatóság berkein belül a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásával is.
„Olyan információk birtokába jutottunk, melyek szerint egyes bűnszövetkezetek kapcsolatot tartottak, illetve együttműködtek az igazságszolgáltatásban vagy a rendőrségnél dolgozó személyekkel“ – hívta fel a figyelmet a titkosszolgálat. Példaként említette azokat a rendőröket, akik segítettek a szlovák-ukrán határon a csempészeknek, akadályozták a nyomozást és szolgálati információkat osztottak meg arra illetéktelen személyekkel.
Milan Žitný biztonsági elemző szerint a szervezett bűnözés struktúrájának átalakulása főleg a politikai légkör változásának tudható be. „Ez az átrendeződés még a kilencvenes évek elején indult be. Az akkori politikai hatalom kapcsolatban állt a szervezett bűnözéssel. Az 1998 után fellépett új politikai garnitúra viszonylag gyorsan megbirkózott az utcai bűnözéssel, felszámolva azt. Napjainkban az alvilág inkább a fehérgalléros bűnözés irányába hajlik, mely a nagypolitika és az állami szektor felé építette ki kapcsolatait“ – véli Žitný.
A legnagyobb bűnszövetkezetek felszámolása után (Černák-, Pápay-, Sýkora és Piťo-klán) Szlovákiában megvetették a lábukat a titkosszolgálat által közelebbről meg nem határozott külföldi csoportok. Ezek főként csempészéssel és drogkereskedelemmel foglalkoznak. Mint állítják, Szlovákia nem számít célországnak a drogkereskedelemben, hanem ideiglenes tranzitállomásnak a Nyugat-Európába irányuló útvonalon.
„A szakemberek egybehangzó véleménye alapján, amennyiben a belföldi bűnszövetkezetek után űr marad, azt rögtön betöltik a külföldi bűnözői csoportok. Csak egy totalitárius rendszerben lehet azonnal hatékonyan visszaszorítani a külföldi bűnözői csoportokat, ezek a demokratikus rendszerben mindig megtalálják a helyüket, ez a folyamat elkerülhetetlen. A idegen bűnözés ráadásul nagyobb gondot okoz a titkosszolgálatoknak, mint a belföldi, ugyanis sokkal nehezebb beépülni például a zárt albán, vagy ázsiai csoportokba. Fel kell készülnünk arra, hogy minél vonzóbbá válunk gazdasági szempontból, annál inkább igyekeznek ezek a csoportok megvetni nálunk a lábukat“ – figyelmeztetett Žitný.
Az SIS tavaly idegen hírszerző szolgálatok intenzív tevékenységét is észlelte az ország területén, főleg orosz és kínai részről. „Az orosz hírszerzők tevékenysége leginkább az ország uniós és NATO-tagságára irányult. A diplomáciai szempontból fedett orosz hírszerzők munkatársakat igyekeztek megnyerni a központi szlovák államigazgatási szervekből, biztonsági egységekből, valamint az energetika és a honvédelem területéről“ – hívta fel a figyelmet a szlovák titkosszolgálat. Ezt bizonyítja az az eset is, amikor tavaly decemberben a katonai hírszerzés információi alapján kiutasítottak egy diplomáciai fedettséget élvező orosz kémet.
A propaganda az uniós és NATO-kapcsolatok meggyengítésére, a belpolitikai és a közhangulat befolyásolására irányult. A kampány főleg az úgynevezett alternatív médiákon keresztül zajlott, melyek valótlan, félrevezető híreket közöltek, hogy aláássák az EU és a NATO tekintélyét. Az SIS a digitális kémkedésre is felhívja a figyelmet. „Egyes, a szlovák információs rendszerek ellen irányuló hackerakciók azt a gyanút erősítették meg, hogy ezek idegen hírszerzőktől származnak“ – állítja a SIS. A kínai hírszerzők érdeklődése elsősorban az informatikai és telekommunikációs technológiákra irányul.
Andor Šándor cseh biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztet, hogy a kémek diplomáciai fedettsége teljesen bevett gyakorlat. „Az a fontosabb, hogy mennyire tudja az SIS felderíteni a vállalkozói vagy újságírói fedettségű embereket. Ez nagyobb gondot okoz, mert az ő ténykedésük sokkal károsabb lehet“ – hangsúlyozta.
Szerinte több titkosszolgálat is ténykedik nálunk. Hasonlóan, mint Csehországban, itt is a legkritikusabb az orosz és kínai tevékenység. „Elfogadhatatlan és megengedhetetlen, hogy Kína a technológiai know how megszerzésére törekszik, az oroszok pedig felhasználják a félretájékoztató kampányokat, kibernetikai támadásokat és igyekeznek befolyásolni a politikai döntéseket. Kína ezt mindig is tette, és végső soron az oroszok is. Utóbbiak esetében azonban tudatosítanunk kell, hogy Oroszország legnagyobb ellenfele a NATO, ezért nem csodálkozhatunk, hogy ez történik. Kérdéses viszont, hogy ez az aktivitásuk támadó, vagy védekező jellegű. Úgy vélem, hogy a NATO keleti terjeszkedésére való tekintettel inkább védekező és ezért nem várhatjuk, hogy ezzel a tevékenységgel az oroszok az elkövetkező években felhagynának“ – véli Šándor.
A szlovák titkosszolgálat tevékenységének biztosítására tavaly csaknem 53 millió eurót különítettek el a költségvetésben. Munkájának hiányosságaként Žitný több politikai információ kiszivárgását említette. „A legjobban az a szolgálat működik, melyről egy szót sem lehet hallani. Az ilyen környezetből mindenképpen szivárognak ki információk, ez belső feszültségről, káoszról és az egyes csoportok közötti kölcsönös bizalmatlanságról tanúskodik, melyek már az új politikai garnitúrának kínálják szolgálataikat“ – mondta Žitný.
(Dominik Hutko/Pravda nyomán)