A nyár a pihenés, a kikapcsolódás ideje. Ám ilyenkor sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hőségnek, a tűző napnak nemcsak előnyei, hanem veszélyei is vannak, s ezekre utazás közben fokozottan oda kell figyelni. Ha nyáron autóval hosszú útra indulunk, az esetleges egészségügyi problémákra is számítanunk kell, melyek elkerülése érdekében tanácsos ügyelnünk néhány dologra.
Amennyiben gyerekkel utazunk, mindenképpen fontos, hogy a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek gyermekülésben utazzon, illetve 6 évestől 10 éves korig, amennyiben a gyermek súlya 15-től 36 kg-ig terjed, biztonsági övvel ellátott gyermekülésben.
Ha ez a gyermek számára kényelmetlen, igyekszik kiszabadítani magát, s ez fokozott figyelmet igényel a vezető, vagy a kísérő részéről. Fontos, hogy a gyermek helyesen legyen bekötve, ellenkező esetben hirtelen fékezésnél nekiütődhet az első ülésnek, a fejtámlának vagy a szélvédőnek. A törékeny gyermeki testre ható kinetikus energia gyakran fatális következménnyel jár, súlyos egészségkárosodást vagy akár halálos kimenetelű sérülést is okozhat.
Az autóutat úgy kell betervezni, hogy minden utazó kipihenten induljon útnak. Érdemes előre tanulmányozni az útvonalat, hogy biztonsági megállókat iktathassunk be, amikor a gyermeket kiszabadítjuk az ülésből, hogy biztonságos környezetben kedvére mozoghasson egy kicsit.
A gyermek szempontjából minden egy óránál tovább tartó út hosszúnak minősül. Egy órán át tartó passzív ülés után azonban mindenkinek ajánlott a mozgás, séta közbeiktatása, miáltal javul a végtagok vérellátása. A gépjárművezető számára ennek az agy vérellátása szempontjából is szerepe van, javítja a koncentrációs képességet és csökkenti a kimerültséget.
Minden egyes közbeiktatott pihenő segít leküzdeni az utazási betegséget is, mely az utazás alatt fejfájásban, hasfájásban, gyakori ásításban, hányingerben, hányásban nyilvánul meg, s leginkább a háromévesnél idősebb gyerekek, de nem ritkán felnőttek is szenvednek tőle. Segíthetnek ellene a recept nélkül kapható gyógyszerek. Ugyancsak ajánlott nem éhgyomorra elindulni, de ugyanakkor túlzottan jóllakni sem tanácsos. Segít továbbá, ha egyenes háttal, becsukott szemmel ülünk, ha nem olvasunk útközben, illetve nem figyeljük az elsuhanó tárgyakat. Amennyiben valaki utazási betegségben szenved, szerencsésebb éjszaka utazni.
Nem szabad megfeledkezni a rendszeres folyadékbevitelről sem. Készítsünk be fejenként legalább 1,5 liter édesítetlen folyadékot (teát, vizet, vagy ásványvizet). Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy akár órákra közlekedési dugóban rekedünk és nem tudunk frissítőhöz jutni.
Hosszú út alatt, ha nincs a kocsiban klimatizáció, letekert ablakoknál és kellő szellőzésnél is túlzottan felhevül a szervezet, ami néhány óra alatt megnövekedett testhőmérsékletben, illetve lázban, fejfájásban, hányásban és általános gyengeségben mutatkozik meg. Nagyon fontos ebben a helyzetben már útközben pótolni a folyadékveszteséget, hogy a szervezet le tudjon hűlni a verejtékezéssel. A kiszáradás, a szervezet folyadékhiányos állapota felgyorsítja a szervezet túlhevülését.
Az álló, bezárt, szellőzés nélküli autó üvegházzá válik, melyben nagyon gyorsan emelkedik a hőmérséklet. Ebben a helyzetben az autó egyetlen óra alatt 60-70 Celsius-fokra forrósodhat fel, amit az élő szervezet nem képes elviselni. A levegő felmelegedése által a szervezet is 40,5-41 fokra hevül, amikor már működésképtelenné válnak az alapvető életfunkciók – a tudatunk, légzésünk és a vérkeringésünk. Sajnos, ilyen helyzetben a halál egyes esetekben 15-20 percen át tartó rendkívül magas hőmérséklet következtében is beállhat a tűző napon. Semmi esetre se hagyjunk lezárt autóban gyermeket, idős és magatehetetlen személyt, aki segítség nélkül nem tud kijutni a kocsiból, de állatot sem!
Ugyancsak nem tanácsos a hőmérsékletet úgy beállítani a kocsiban, hogy a kinti és a benti hőmérséklet között 3-4 foknál nagyobb eltérés legyen. Ez annyit jelent, hogy ha a külső hőmérséklet 30 fok, akkor a klimatizációt maximum 26 fokra állítsuk. Az autóból való kilépés után a gyermek szervezete a túl nagy hőmérséklet-ingadozással nehezen birkózik meg. Megemelkedik a pulzusszám, felgyorsul a légzés, nehezebbé válik az anyagcsere, a gyermek fokozott mértékben izzad.
„A beiktatott szünetekkor a gyakori hőmérséklet-ingadozás a rosszul beállított klímaberendezés következtében azzal jár, hogy a gyermek a szabadban, a magasabb hőmérsékleten megizzad, majd beül a hűvösebb autóba és megfázik. A másik hiba, ha huzat van az autóban, aminek következtében kötőhártya-gyulladás, középfültő-gyulladás, izommerevség léphet fel.
A vezetés közben beiktatott pihenők csökkentik a fokozott koncentrációból adódó fáradtságot, javítják a koncentrációs képességet és megakadályozzák a mikroalvás kialakulását a gépjárművezetőnél. A szüneteket kihasználhatjuk a folyadékveszteség pótlására, felfrissülésre és sétára. Mindez megelőzi a végtagi visszérproblémákat, javítja a vérellátást, a szervezet oxigénellátását.
A hosszabb autóút alatt a gyermek gyakran elalszik. Ilyenkor a biztonsági szünet beiktatása során sem szabad felügyelet nélkül az autóban hagyni. Vagy hagyjuk aludni felügyelet mellett, a friss levegő áramlásának biztosításával, vagy ébresszük fel.
Tudatosítani kell azonban, hogy az autóban történő alvás nem teljes értékű pihentető alvás, a kényelmetlen helyzet miatt gyakran izommerevség, ízületi fájdalmak lépnek fel. Ebből a szempontból jobb a gyermeket felébreszteni, folyadékkal kínálni és biztonságos helyen sétálni vele egyet.
Az ülő pozíció akadályozza a végtagok vérkeringését, s főként idős embereknél lábdagadást idézhet elő. Hogy minimálisra csökkentsük az embólia és a trombózis kialakulásának veszélyét, érdemes hosszú utazás előtt kikérni az orvos véleményét a megelőző intézkedésekről, főként azok esetében, akik szív- és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben szenvednek, vagy a múltban már volt embóliájuk.
A végtagokon a trombózis és az embólia külsőre azonos tünetekkel jelentkezik. Minden gyanú esetén megérkezéskor fel kell keresni az orvost. Ha a tünetek nagyon komolyak és erős a fájdalom, félbe kell szaktani az utat és hívni a 155-öt. Ha mellkasi vagy agyi embólia lép fel, a tünetek sokkal komolyabbak és a beteg állapota jóval súlyosabb. Nehézkessé válik a légzés, a beteg elveszti az eszméletét és fokozatosan leállnak az alapvető életfunkciók. Amennyiben repülőgépen utazunk, ilyen esetben a személyzet segítségét kell kérni.
