Hagyomány, változatosság és változás a székely nyelvjárásban címmel rendeznek konferenciát az énlaki művelődési házban szeptember 13-án és 14-én – közölték a szervezők az MTI-vel.
Mint írják, a székely az a magyar nyelvjárási régió, amely keleti peremként a történelemben és a legújabb korban is leginkább megőrizte területi kiterjedtségét és sajátos karakterét. Funkcionális teljességével alapja és kifejezője volt mind a hagyományos népi kultúrának, mind a magasabb műveltségnek, irodalomnak, s alapja és kifejezője ma is a székely identitásnak.
Az énlaki konferencia célja az, hogy számba vegye a történelmi hagyomány és örökölt változatosság mai továbbélését, változását,
valamint azt, hogy a székelység magyar nyelvhasználata alárendelt jogi helyzetében miképpen képes alkalmazkodva ellenállni az államnyelvi és a globalizációs nyomásnak, miképpen válhat képessé arra, hogy megfelelően alakítsa a közmagyar (standard), a regionális köznyelv és a helyi nyelvjárás viszonyát. Nem kevésbé időszerű a székely nyelvjárás kutatásának értékelő számbavétele – mutatnak rá a szervezők.
A konferencia főbb témakörei között szerepel a nyelvpolitika, a nyelvi jogok; a nyelvjárás és identitás; a nyelvjárás és a népi kultúra kapcsolata; a székely és a többi (erdélyi) táji nyelvváltozat viszonya; a nyelvjárás és az oktatás-nevelés; a helyi professzionális beszélők (rádió, televízió, színház, egyházi nyelvhasználat) és a nyelvjárás; a nyelvjárás, a regionális köznyelv és a közmagyar („magyarországi magyar”) viszonyának alakulása; a nyelvjárás a kétnyelvűségben és a többnyelvűségben; az elektronikus nyelvhasználat és a nyelvjárás; valamint a székely nyelvjárás kutatástörténete, a kutatások mai helyzete.
.
