A közelmúltban megjelent kötet esszéket és elmélkedéseket tartalmaz, mely műfajjal nem igen találkoztunk Molnár Imre eddig megjelent műveinél. Megjelent már sokféle kötete: válogatás, versek, dokumentumok gyűjteménye a kitelepítések, deportálások emlékére, és az utóbbi évek termései közül legismertebbek az Esterházy-kutatás eredményei, lengyel vonatkozásai, sőt lengyel neves emberek életét bemutató kötetei.
Mint a könyv fülszövegében olvasható, a szerző egyetemi tanulmányai óta foglalkozik a magyar szentek kutatásával is.
E könyv megírását ez is indokolja, de családi, rokoni gyökerekből ugyancsak táplálkozik, gyerekkorából hozta a vallásos életét, családjában több szerzetes nővér is élt, és Imre szoros gyermek-, és ifjúkori kapcsolatai fűződnek hozzájuk. E könyvet is Jusztin R. Lúcia OCD nővér szeretett emlékének ajánlotta. A könyv utószavában is neki köszöni meg a lelki, erkölcsi táplálékot, melyet ifjúkorában útravalóul kapott.
A tanulmánykötet négy témakörben szól azokról a szentekről, magyar királyokról, akik a magyar hivatás apostolai is voltak a Kárpát-medencében, s az egykor született üzeneteik soha nem voltak aktuálisabbak mint jelenünkben, a ma emberéhez szólva. „Első tanulmányában középkori szentjeink szent emberségét vetítik elénk”- írja a könyv előszavában Gál Péter József.
Az Árpád-házi magyar kereszténység, magyar küldetéstudat fejezetben, az Árpád-házi szentek emberségéről elmélkedve, a szerző végigvezet sorsuk útján egészen a jelenkori történelmünkig, mellyel egyben felhívja figyelmünket, hogy „nemcsak megélői, hanem átélői lehessünk jelenünknek”.
Választ keresve az 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétünknek, fennmaradásunknak, meg kell próbálni betekinteni az isteni gondviselés reánk vonatkozó nagy titkaira – írja a szerző.
Elmélkedésében visszamegy az első szentek életének példáira, de az ősi legendákon keresztül, a csodálatos „szimbólum-világ”-tól kezdve a későbbi keresztény hitvilág számos elemét megemlítve.
Hosszan elemzi Szent István, Szent László királyaink máig szóló üzeneteit, melyek a ma emberének is azt sugallják, hogy a
„magyarságnak Istentől irányított és Istentől kapott küldetése van, és lesz itt a Kárpát-medencében. Megmaradásunk egyetlen feltétele a HIT kell, hogy legyen.”
Szentjeink életéből azokat a mozzanatokat, történelmi tényeket tárja fel, amelyeket nem igen volt lehetőségünk megismerni. Mindez arra vall, hogy Molnár Imre nagyon alapos magyar egyháztörténeti ismeretekkel rendelkezik. Stílusa pedig – ugyanúgy, mint előadásai – lenyűgöző, mert olyan mélyről fakadó alázattal, tisztelettel fogalmazza meg mondandóját, hogy mindenkinek élményt ad.
A „magyar -lengyel szakrális kapcsolatok közös történelmünk tükrében” c. III. fejezetben végig vezet a két nép kapcsolatán Géza fejedelem idejétől napjainkig. Tömören ugyan, de a két nép mind szakrális, mind történelmi összefonódását említve, párhuzamot von a két nemzet nagyon mély egymásra utaltsága között, mely páratlanul működik napjainkban is. E mába nyúló elmélkedését Stanislaw Worcell gróf gondolataival (aki Kossuthal és Teleki Lászlóval is együttműködött) fejezi be ebben a fejezetben:
„mindkét nemzetnek ugyanazon küldtése és hivatása van, s ezt szolidárisan kell teljesítenie, mert az egyik életképessége a másik életképességétől függ.,..Nem üres, sem véletlen rokonérzés, hanem nyolc évszázad történelme kapcsolja össze a magyarokat és lengyeleket: közös vereségeknek és közös győzelmeknek, a nagyságnak és a közös, bár nem egyidejű megaláztatásnak emléke, az európai küldetésnek hosszú közössége kapcsolja őket össze. Mind a két nemzetnek közös barátai és ellenségei lesznek, mert ez a mentalitásukból és földrajzi helyzetükből következik. Egyszerre emelkedtek, egyszerre virágoztak, egyszerre hanyatlottak, ezért ismét egyszerre fognak újjászületni és kizöldülni dúsabban, mint egykoron.”
Az utolsó fejezet „Esterházy János és családja hősies hitvallásáról” szól.
Molnár Imre a mártírhalált halt felvidéki politikus legnagyobb és legelkötelezettebb kutatója, tisztelője e fejezetben leírja szenvedéstörténetét, majd az Epilógusban megjegyzi:
„Esterházy János ártatlanul szenvedő életpéldája ma is hatással kell, hogy legyen hitében és emberségében egyaránt sorvadó Európa értékvilágára. Boldoggá avatásának eljárása pedig üzenetet hordoz, a Közép-Európában élő nemzetek megbékélése, hite és közös jövője számára”.
Az alig kétszáz oldalas könyv igen szép stílusával, mondanivalójával lelki üdvösséget, megnyugvást ad és utat mutat eltévelyedett világunkban az olvasónak.
