A Rákóczi Klub évadnyitó összejövetelére Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökét hívta meg, hogy az általa kezdeményezett II. Rákóczi Ferenc-emlékév eddigi eseményeiről és terveiről beszélgessenek.
Először a Rákóczi Klub elnöke, Martényi Árpád kérdezte Lomnici Zoltánt, hogy mikor, hogyan kapcsolódott az emlékévek tevékenységéhez, kezdeményezéséhez? Megtudhattuk, hogy Okos Márton, a Szent László-emlékév szervezője kereste meg, így jött aztán a Mátyás Király-emlékév és az Aranycsapat év.
Rákóczi emlékév már volt 2003-ban, de még az első Orbán-kormány hirdette meg 2001-ben, aztán kormányváltás történt, s noha a Medgyessy-kormány is vállalta az ügyet, de nagyobb aktivitás nem volt. 2010-ben született az együttműködési megállapodás Halzl Józseffel, a Rákóczi Szövetség elnökével, hogy a Rákóczi-kultusz őrzője a szövetség. Először a parlament elfogadta, hogy a fejedelemnek emléknapja legyen, majd javasolták az emlékévet, és tisztelet a Magyar Országgyűlésnek, hogy ellenszavazat nélkül elfogadta.
Ami a külhoniak csatlakozását illeti: a Felvidék kötődése a szülőhely: Borsi, és a nyughely: Kassa révén is egyértelmű. Hasonlóképpen Kárpátaljáé is, ha Munkács várára és a fejedelem hűséges rutén népére gondolunk. 315 éve választották Gyulafehérváron Erdély fejedelmévé Rákóczit, és jövőre lesz évfordulója nagyságos fejedelemmé választásának.
Délvidékhez nincs ilyen konkrét kötődése, de természetes, hogy ott is megemlékeznek róla, mint mindenhol, ahol magyarok élnek. Viszont Okos Márton javasolta a lengyel vonal kiemelését is, hiszen onnan tért haza zászlót bontani, és ott lelt első menedékre számos vezérével együtt. De emigrációjának második állomásán, Franciaországban is mutatkozik érdeklődés, és természetesen Törökországban, amely befogadta a nagyságos fejedelmet és társait.
Az emlékév még éppen csak elkezdődött, mivel a két fejedelemmé választásának évfordulója jelenti a kezdetét és a végét, ezért ez rendhagyó év, tehát nem Újév napjától tart december végéig.
Pékó Zoltán, Lomnici Zoltán és Martényi Árpád (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Lezajlott már néhány beszélgetés a Rákóczi vezette szabadságharcról, ezeket folytatni kell, meg kell találni azokat a formákat, amelyek a fiatalokra is vonzást gyakorolnak, hiszen ezeknek az emlékéveknek a legfontosabb célja, hogy az utánunk következő nemzedékek is megismerjék a nemzet múltját, érzékenyek legyenek a történelemre, hagyományainkra, és fontosnak érezzék azt.
Az ismeretek hiányairól sok szó esett a klubdélutánon. Itthon is döbbenetesek olykor a hiányok, hát még a határon túli területeken, ahol ha nem járnak magyar iskolába a diákok, akkor csak elferdített történelmet tanulnak. Ezúttal a román és a szlovák tankönyvekből ismert példák mellé német is elhangzott, miszerint Burgenland (valódi magyar neve: Őrvidék) eredetileg is Ausztriához tartozott, a magyarok törökké lettek, akiket az osztrákok szabadítottak fel. Sorolni lehet a példákat, amelyek aláhúzzák a valódi történelem megismertetésének fontosságát.
Hogyan alakult meg az Emberi Méltóság Tanácsa?
Természetesen sok más téma is szóba került: az is, hogy Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke hogyan lett alapítója egy civil szervezetnek. Elmondta, hogy főbírói mandátumának lejárta után, éppen korábbi tapasztalatai, az emberi méltóságot sértő jelenségek nyomán körvonalazódott benne az elképzelés, de a döntő indítékot egy közéleti személyiségről készült nagyon durva karikatúra adta. Akkor beszélgetett a kulturális és az egyházi élet néhány köztiszteletben álló képviselőjével, így született meg a parlamenti pártok és a történelmi egyházak felhívása az emberi méltóság védelméről, arról, hogy senkit faji, vallási hovatartozása miatt sérelem a közbeszédben nem érhet. A felhíváshoz rövidesen tizenhétezren csatlakoztak. A hivatalos megalakulást 2010. április 1-én jelentették be, elnökké Lomnici Zoltánt választották, Oláh György Nobel-díjas kémikus lett a tiszteletbeli elnök, Kányádi Sándor író és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke pedig alelnök.
Lomnici Zoltán (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Az ügyek, amelyeket felvállalnak, lassan jutnak el a megnyugtató megoldásig. Tamás Ilonka néni személye, magas életkora, és azóta sajnos bekövetkezett halála hozzájárult ahhoz, hogy a szlovák állampolgárságtól megfosztott kettős állampolgárok problémájával kapcsolatban az Európai Parlamenthez benyújtott petíció lassan kimozdítsa az ügyet. Hasonló előrelépés a két bebörtönzött székely fiatalember ügyében még nem történt.
A klubdélután végén Pékó Zoltán, a programok szervezője, aki korábban már ismertette az első félévi témákat, ismételten felhívta a figyelmet a következő összejövetelre, amelyet október 2-án tartanak, és a meghívott vendég Péterfy László szobrászművész lesz, akinek egyik alkotása gróf Esterházy János Tatabányán, 2008-ban állított szobra.
