Nagyjainkra emlékezni kötelességünk, tudják ezt Szencen is, ahol az idei évben ötvenedik alkalommal szervezik meg a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jubiláló hetvenéves Csemadok által szervezett rendezvénysorozattal a város híres szülöttére emlékeznek, nemcsak a járási székhelyen, hanem a környező településeken is. Először 1966-ban szervezték meg a Szenczi Molnár Albert Napokat, az idei pedig már évben ötvenedik alkalommal emlékeznek a tudósra.
A Szenczi Molnár Albert Napok idei megnyitóján október 4-én, pénteken koszorúzási ünnepséget szerveztek. A rendezvény ugyanakkor egy szeptember végi tanulmányúttal vette kezdetét, amikor a Csemadok-tagok Rákóczi nyomában ellátogattak a Szepességbe, meglátogatták Kassa, Borsi, Eperjes, Nagysáros és Zboró nevezetességeit.
Bárdos Gyula (Fotó: Pap Bolgárka)
Az október 4-ei koszorúzási ünnepségen Korpás Lilla Vörösmarty Mihály Előszó című versét adta elő, majd Németh Gabriella üdvözölte az egybegyűlteket. Kiemelte a Szenczi Molnár Albert Napok rendezvényeit, melyekre Szenc mellett Boldogfán, Hegysúron, Rétén és a Galántai járáshoz tartozó Jókán került sor.
Az est ünnepi szónoka Bárdos Gyula volt, aki beszédében kiemelte: „A Szenczi Molnár Albert Napok, mint azt találóan jegyezte meg egykor Farkas Jenő, a város gondját-baját jól ismert papköltő – nemcsak a múltba tekintést, az emlékezést szolgálják, hanem fontos építőkövét jelentik a szenci magyarok és a szűkebb régió közösségszerveződésének is. Remélem, hogy az idén szintén jubiláló szövetségünk, a Csemadok a társszervezőkkel együtt hozzájárul közösségünk összefogásához, megerősödéséhez, s nemcsak a Szenczi Molnár Albert Napok idején és égisze alatt.”
A Pósfa zenekar (Fotó: Pap Bolgárka)
Mint hozzátette:
„tegyünk meg hát minden tőlünk telhetőt, hogy minél többen merjék vállalni hovatartozásukat, magyarságukat, anyanyelvünket. Ehhez megfelelő feltételekre, minőségi oktatást biztosító intézményekre, olyan kulturális életre van szükség, amely a lakosság körében erősíti a nemzeti hovatartozást s egyben az európai kötődést. Azt kell tennünk, amit saját korában városunk szülötte megvalósított: úgy lett európai, hogy megtartotta magyarságát.”
A nyitóünnepség a koszorúzás után a művelődési házban folytatódott, ahol a Pósfa zenekar sikeres koncertje után megnyílt a Csemadok múltját bemutató kiállítás, amely a szövetség országos eseményein kívül a járás Csemadok-alapszervezeteinek munkáját, valamint a jubiláló Szenczi Molnár Albert Napok múltját is bemutatta.
A Csemadok eseményeit bemutató kiállítás (Fotó: Pap Bolgárka)
A rendezvénysorozaton belül október 6-án az aradi vértanúkról is megemlékeztek Boldogfán a katolikus templom előtti, hősi halottak tiszteletére emelt emlékműnél. A megemlékezés Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjainak énekével kezdődött. Majd Litkei András, a Csemadok Boldogfai Alapszervezetének elnöke mondott beszédet, melynek elején az aradi tizenhármak búcsúmondatait idézte fel.
Az október 6-ai kivégzésekkel született meg a Magyar Golgota Aradon – mondta Litkei András. „Hogy Kossuth Lajos szavait idézzem, pontosabban: A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül; engem ki nem borulhatok le a Magyar Golgota porába, engem október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni, amint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a Magyar Nemzethez zeng. Úgy legyen Ámen!” – emelte ki az elnök. Majd Blahó Attila elmondta Vörösmarty Mihály Szózat című versét.
Litkei András (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
A koszorúzás után a jelenlévők elénekelték a himnuszt, majd átvonultak a templomkertbe, ahol emléktáblát lepleztek le a Csemadok fennállásának hetvenedik, s a boldogfai alapszervezet fennállásának hatvanadik évfordulója emlékére. A tábla leleplezése előtt Litkei András ismertette a Csemadok Boldogfai Alapszervezetének történetét. Elmondta, Boldogfán 1958-ban alakult meg a Csemadok, újjászerveződött a színjátszócsoport, amely számos előadást tartott. Beszéde végén köszönetet mondott az ősöknek:
„Köszönet és hála mindenért, ami e kis közösség kulturális, összetartó erejét megőrizte, megadva ezzel az új generáció részére, hogy ne felejtsék el, kik vagyunk és hová tartunk, hogy magyarságunk, a magyar kultúra megmaradjon.”
Az emléktábla leleplezése után a helyi templomban Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjai adtak szívet melengető koncertet, amely minden jelenlévőt megerősített magyarságában.
