Különösen ilyenkor, ünnepek táján számtalan kedves fénykép, videó készül a gyerekeinkről, s majdnem minden büszke szülőnek az az első gondolata, hogy ezeket sürgősen megossza másokkal, lehetőleg minél több emberrel. Erre kiválóan alkalmas a közösségi háló, melynek azonban megvannak a maga veszélyei. A bűnüldözési szakemberek ezzel kapcsolatban is óvatosságra intenek.
„A szülőknek nem tanácsos a gyermekeikről készült fényképeket nyilvánosságra hozni az interneten. A szexuális visszaélések elkövetői, vagy a gyermekpornográfiának hódolók ugyanis ilyen módon is adatokat gyűjtenek, információkat szereznek későbbi lehetséges áldozataikról” – figyelmezteti a szülőket a rendőrség bűnügyi nyomozóhatóságának igazgatója, Stanislav Španko.
Az elkövetők ugyanis a közzétett fényképek alapján sok mindenre képesek következtetni, információkat szerezni a családok életmódjáról, szokásairól. „A fényképeken nemcsak a gyerekeink láthatók, hanem a környezetük is, a magánszféránk, a lakásunk, a házunk, a kertünk” – magyarázta Španko. Ebből egy tapasztalt elkövető képes azt is megállapítani, vajon a gyermek gyakran van-e otthon egyedül, van-e a szülőnek elég ideje rá, s ezek az információk kiindulási alapul szolgálnak arra, miként férkőzzön a gyermek bizalmába.
A szociális hálón keresztül aztán kapcsolatba léphet a gyermekkel, majd hamis identitással próbálhat tőle intim képeket kicsalni, illetve a hatalmába keríteni őt. Ha egyszer egy képet elküldünk valakinek, elveszítjük a kontrollt felette. Láthatják a családtagok, a barátok, a jövőbeni munkaadó és akár egy rossz szándékú támadó birtokába is kerülhetnek.
A képen szereplő gyermek kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, megfélemlítés, zaklatás, kellemetlen megjegyzések célpontjává válhat.
A gyerekek gyakran óvatlanok. Sokszor olyan emberek barátságát is elfogadják, akiket nem ismernek. Számolnunk kell azzal is, hogy egy fénykép mögött rejtező, magát a gyermekkel nagyjából azonos korúnak mondó valaki a valóságban egy harminc, negyven vagy még idősebb férfi is lehet, aki szexuális visszaélések elkövetéséhez keres áldozatokat a világhálón. Az elkövetők zöme több hónapon át, tudatosan felépített stratégiával vadászik a közösségi hálókon a fiatalokra, lányokra, fiúkra egyaránt. A bizalmukba férkőznek, személyes információkat csalnak ki tőlük, az interneten keresztül vonják őket be szexuális játékaikba és végső esetben még személyes találkozóra is ráveszik őket.
Emellett az is változó, hogy a gyermek számára a későbbiekben elfogadható lesz-e, hogy kicsi korában képeket tettek közzé róla. Španko véleménye szerint egy kisgyermeknek ez nem számít, később azonban, ahogy nő, előfordulhat, hogy szemrehányást tesz a szüleinek, miért tették közszemlére a fényképeit. „Sajnos azonban az a kép, amit feltettünk az internetre, örökre ott marad, s attól fogva ellenőrizhetetlen, hogy ki milyen célra használja fel” – hívta fel a figyelmet.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatban több gyermekjogi szakértő egyenesen arra figyelmeztet, hogy a gyermek engedélye nélkül ne posztoljon róla fotót a saját szülője sem. Ebből adódik, hogy egyes vélemények szerint pici korában semmit ne osszunk meg a gyerekünkről.
A közösségi oldalak beállítási lehetőségeinek köszönhetően azért lehetünk megengedőbbek. A gyerekről készült fotók a rokonokat, a közelebbi barátokat érintik igazából, akiknek van rálátásuk a család valódi életére. Éppen ezért a különböző szűrőkkel vagy zárt csoportok létrehozásával tanácsos megoldani, hogy a fényképeket tényleg csak az a néhány ember lássa, akit valóban érint.
S ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy például az a kisgyermek, akiről most azt az aranyos popsis képet megosztottuk, felnőttként egyáltalán nem biztos, hogy örülni fog annak, hogy ez a fotó az interneten bármikor elérhető lesz…
(Felvidék.ma/TASR)
