Igor Matovič kormánya a koronavírus-járvány kedvező alakulásának köszönhetően a járványügyi szakemberek ajánlására egyszerre lépteti életbe az enyhítések 2. és a 3. fázisát. Ennek részét képezi az istentiszteletek megtartásának engedélyezése is. Annak ellenére, hogy sokan örömmel fogadják a templomok megnyitását, az Országos Közegészségügyi Hivatal szigorú rendelkezése gondot okozhat az egyházközségek számára. A részletekről Fazekas László püspököt kérdezte a Reformata.sk.
Hogyan fogadta az egyház vezetése a bejelentést, mely szerint szerdától, május 6-tól megnyithatják a templomokat a hívek előtt és ismét lehet istentiszteleteket tartani, bár bizonyos feltételekkel?
A koronavírus-járvány miatt hozott intézkedés többhetes bezártságot is jelentett, nem tudtuk gyakorolni a közösségi életünket, s ez mindenkire eléggé rossz hatással volt. Bár úgy vélem mindenki felelősségteljesen viszonyult a kialakult helyzethez: a lelkipásztorok igyekeztek a különböző kommunikációs eszközök segítségével továbbra is tartani a kapcsolatot a hívekkel. Ennek ellenére a visszajelzések szerint az istentiszteletek megtartására is irányuló bejelentést a többi könnyítéssel együtt örömmel fogadták a lelkipásztorok és a hívek is, hiszen így május 6-tól, vasárnaptól felelősségünk teljes tudatában elindulhatunk afelé, hogy ismét templomi és gyülekezeti közösségben lehessünk.
Lehet-e már tudni, hogy az istentiszteletek alkalmával hányan vehetnek majd részt a templomokban? A hívek ugyanis két méterre ülhetnek egymástól, de más rendelkezéshez is igazodni kell.
Természetesen be kell tartanunk az Országos Közegészségügyi Hivatal által kiadott rendelkezéseket és nem szabad azokhoz könnyelműen viszonyulni. Az egymástól való 2 méteres távolságot minden gyülekezetnek saját magának kell kiszámolnia a temploma alapterületéhez mérten és annak beosztása alapján. Ez minden gyülekezetben más számot fog eredményezni. De be kell tartani a többi óvintézkedést is. Ide tartozik, hogy a templomba csak szájmaszkban lehet bemenni, a bejáratnál kézfertőtlenítőt kell elhelyezni vagy egyszer használatos kesztyűt a hívek számára. Csak kézfertőtlenítés után vagy kesztyűben lehet bemenni. Mellesleg az istentiszteleten nem vehet részt olyan személy, akinek karanténban kellene lennie, de az sem, akinél fennáll a fertőző betegség gyanúja. Fertőtleníteni kell a liturgia alkalmával használatos eszközöket, a helyiségeket, kilincseket, érintkezési felületeket. Bizonyára minden gyülekezet kijelöl majd egy személyt az előírások betartásának biztosítására. Ez fontos, mivel több hét eltelte után tarthatunk ismét istentiszteletet.
Lesz minden egyházközségben egy kijelölt személy, aki felügyeli az előírások betartatását?
Mi ezt központilag nem tudjuk kijelölni. Erre vannak a gyülekezetek presbitériumai, akik eldöntik, milyen módon indítják el az istentiszteleti alkalmakat. Nekik kell a felelős személyeket kijelölni vagy megbízni ezzel a feladattal, hogy igazgassák a híveket, ki hova ülhet le, hol van még szabad hely.
Betartható a kijelölt távolság?
Hallottunk ajánlást erre vonatkozólag, hogy előre ki legyenek jelölve azok a helyek, ahová ülni lehet. A közös háztartásban élők egymás mellé ülhetnek. De az ülőhelyeket egymástól adott távolságra kijelölni nem gond. Ott, ahol a templom befogadóképessége elég nagy, nem okozhat problémát a szabad ülőhelyek száma. A nagyobb gyülekezeteknél viszont elképzelhető, hogy nem lesz elegendő hely az istentiszteletre érkező híveknek.
Ebből adódik a következő kérdés is. Mi van abban az esetben, ha elfogynak a kijelölt szabad helyek, s nincs hová leülni? Haza kell küldeni a templomba érkezőt vagy meg kell találni a megfelelő módot arra, hogy akár kintről is részese lehessen az istentiszteletnek?
Minden gyülekezetnek fel kell mérnie, hogy a megszokott számban fognak-e a hívek elmenni a templomba, vagy sem. Mindenkiben van egy kis szorongás és félelem is, ezért feltételezhetően eleinte nem lesznek olyan sokan az istentiszteleten, mint korábban. Úgy gondolom, hogy az idősebbek jelentős része otthon marad, s így lesz elég szabad hely a fiatalabb korosztály számára. Amennyiben azonban mégis kevés lenne az ülőhely a templomban, akkor valamilyen módon, akár a helyi önkormányzattal karöltve kellene megoldani a kinti hangosítást. De a szabadtéren is ugyanúgy egymástól két méteres távolságban kell lenniük a híveknek.
Az Országos Közegészségügyi Hivatal által kiadott rendelkezés szerint az idősek számára külön istentiszteletet kell tartani. Hogyan tudják majd ezt megszervezni vagy a hívek tudomására hozni, hogy ki mikor jöhet templomba?
A templomba járó hívek jelentős része a 65 éven felüli korosztályhoz tartozik. Az ő védelmük érdekében külön istentiszteletet kell tartani. Ezt a gyülekezet vezetőségének meg kell beszélnie és külön időpontot kijelölni a számukra. Azokban a gyülekezetekben, ahol vasárnaponként két istentiszteletet tartanak, egyet délelőtt, egyet délután, ez nem lehet probléma. Az egyiken a 65 éven felüliek, a másikon pedig az attól fiatalabb korosztály venne részt. Azok a lelkészek lesznek gondban, akik vasárnap több gyülekezetben tartanak istentisztelet, ők nehezebben tudják teljesíteni a korosztályonkénti két istentisztelet megtartását.
Esetleg a lelkipásztorok jelezzenek a 65 éven felüli korosztálynak, hogy egy ideig még ne jöjjenek templomba?
Ez viszont egy kicsit elkeserítő lenne. Az idős embereknek maguknak kell eldönteniük, eljönnek-e az istentiszteletre vagy otthon maradnak. Elfogadható egy olyan megoldás is, hogy az istentiszteleteket továbbra is tegyék elérhetővé a lelkipásztorok – videóra feljátszva, majd különböző kommunikációs eszközökön közzétéve –, hogy megtekinthető legyen azok számára is, akik óvatosságból még inkább otthon maradnának. Lehet, hogy nem kellene még leállni a felvételek készítésével, hanem megőrizni ezt a kettősséget.
Kötelező lesz a szájmaszk viselése és a kéz fertőtlenítése is a templomba lépés előtt. Mi van abban az esetben, ha valaki nem szájmaszkkal jön a templomba? Haza kell küldeni?
Remélhetőleg nem fog senki szájmaszk nélkül érkezni a templomba. De ajánlatos a gyülekezeteknek elkészítenie 2-3 szájmaszkot, ha valaki mégis megfeledkezne róla, ne kelljen az illetőnek hazamennie.
A lelkipásztorok az Úr asztalától és a szószékről szólnak a hívekhez az istentisztelet alatt. Kötelező számukra is a szájmaszk viselése?
Sokkal könnyebb beszélni a hívekhez szájmaszk nélkül. Bár látjuk a televízióban, hogy a kormány emberei is így nyilatkoznak. Úgy gondolom, hogy a templomban szolgálatot végző lelkipásztor és a hívek között elég nagy a távolság, nem kellene, hogy gondot okozzon, ha nem visel szájmaszkot. Erre egyébként nincs is semmiféle rendelkezés.
Hamarosan itt a pünkösd, amely egyben sátoros ünnep és ilyenkor úrvacsoraosztásra is sor kerül. Hogyan, milyen feltételekkel lehet majd úrvacsorát venni vagy ettől el kell tekinteni?
Ha a helyzet nem rosszabbodik azáltal, hogy megtartjuk az istentiszteleteinket és nagyobb szabadságot élvezünk más területen is, elképzelhető, hogy pünkösdig még nagyobb engedmények lesznek. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint az úrvacsoraosztás előtt a lelkipásztornak fertőtlenítenie kell a kezét, a kenyeret az úrvacsorázónak a kézébe kell adnia, vagy mindenkinek saját magának kell elvennie a kihelyezett tálcáról. Nem szabad közös kehelyből inni az úrvacsorai bort, az csak a liturgiát végzőnek engedélyezett. Ajánlatos emiatt bebiztosítani az úrvacsorázók számára kis poharakat vagy akár a hívek hozhatnak magukkal is. Ugyanakkor az úrvacsoravételkor is érvényes, hogy a sorban álláskor, vagy ha a köralkotás a szokás, akkor is kötelezően be kell tartani az egymástól való 2 méteres távolságot.
Elképzelhető, hogy vasárnap, május 10-én, amikor több hét kihagyás után ismét lehet templomba menni, még ha vágyakoznak is a hívek, a vártnál kevesebben jönnek el, vagyis a többség óvatosságból mégis otthon marad?
Ezzel mindenképpen számolunk, hogy a templomokban nem ugyanolyan nagy gyülekezeti közösséggel fogunk találkozni, mint a járványt megelőzően. Az emberekben ott él a félelem, de vasárnap majd kiderül, hogyan döntöttek a hívek.
(Iski Ibolya, Reformata.sk)
