Az Európai Unió 2002-ben fogadta el azt az irányelvet, amely stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló védelmi cselekvési tervek készítését írta elő a tagországok számára. Ennek értelmében zajtérképet kell készíteni a káros zajszintű agglomerációkról, illetve az ország jelentősebb köz- és vasútvonalai, valamint a repterek környékéről.
Szlovákia azonban nem tett eleget ennek a kötelezettségének, mivel nem dolgozott ki cselekvési tervet a 622 főútvonal közül 445 esetében és a 16 vasútvonal egyikére vonatkozóan sem, tájékoztatta a SITA hírügynökséget Ingrid Ludviková az EB szlovákiai képviseletének nevében.
„A zajtérképek elkészítésének határideje 2012-ben, a zajártalom csökkentésére vonatkozó akcióterv kidolgozásának határideje pedig 2013-ban járt le. Ezeket ötévente frissíteni kell“
– közölte Ludviková. Szlovákián kívül még Portugália részesült hasonló megrovásban. A bizottság megállapította, hogy bár a szlovák és a portugál illetékes szervek tettek bizonyos lépéseket a helyzet javítására, lassú az előrelépés, ezért kötelességszegés miatt az Európai Unió Bíróságához fordulnak”– jelentette be.
Jelenleg kötelességszegés ügyében több további tagország ellen is folyik eljárás, így Belgium, Ciprus, Csehország, Németország, Spanyolország, Görögország, Franciaország, Magyarország, Olaszország és Lengyelország ellen. A további lépések attól függnek majd, hogy a tagállamok milyen előrelépést tesznek a zajtérképek és akciótervek készítése terén.
Bár a zajártalom, mint veszély kevésbé él a köztudatban, az Európai Unió már 2002-ben megállapította: ez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.
A kültéri zaj folyamatosan ingerli a szervezetet, így állandó stresszállapotot tart fenn, ami a halláskárosodáson túl pszichológiai problémákat – idegességet, alvászavart, dekocentrációt – okoz, magas vérnyomáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, cukorbetegség kialakulásához vezet.
A zajtérkép elkészítése egyébként meglehetősen hosszadalmas, bonyolult feladat, egy nagyváros esetében például több millió ponton kell hosszú időn át különböző napszakokban adatokat rögzíteni, a teljes zajtérkép pedig nagyjából 240 millió adat átlagolásából születik meg.
(Felvidék.ma/SITA)
