A koronavírus berobbanása óta rengeteg információ kering a közösségi oldalakon a témával kapcsolatban. Laikusként rendkívül nehéz eldönteni, mely hírek relevánsak és melyek nélkülöznek minden tudományos alapot. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete szervezésében péntek este online beszélgetés keretében szakemberek segítették a tájékozódást az információk sokaságában.
A koronavírus-kutató akciócsoport tagjával, dr. Kemenesi Gábor Junior Prima díjas víruskutatóval, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával Joós Andrea biológiatanár, tudománykommunikációs szakember beszélgetett. Többek között terítékre kerültek a koronavírustesztek, az újrafertőződés lehetősége, a maszkhasználat és sok egyéb, ami a témával kapcsolatban felmerül, mindezt közérthetően, a leggyakrabban felmerülő kérdéseket megválaszolva.
Miért jó a szappan és a maszk?
A koronavírus a légúti vírusok csoportjába tartozik, így a légútról leváló nyálkahártyával, tüsszentéssel, kisebb-nagyobb cseppekkel fertőz – magyarázta dr. Kemenesi Gábor. A szappan, zsíroldó hatásának köszönhetően igen hatásos védekezőeszköz ellene – a vírus külső burkát semmisíti meg, tönkreteszi a vírus fertőzőképes állapotát, hasonlóképpen az alkoholos fertőtlenítőszerekhez.
Kemenesi Gábor hangsúlyozta, a maszk használatával kapcsolatban fontos megérteni, hogy a nagyobb cseppes fertőzés ellen megfelelő védekezés a textilből készült szájmaszk. Ugyanis beszéd, éneklés, kiabálás közben sok nagyméretű csepp távozik a szánkból, pár méterre is képes eljutni. Az egyszerű, textilből készült maszk, illetve az egyszeri használatra szolgáló orvosi maszk viselésével gátoljuk, illetve lassítjuk a vírus közösségi terjedését.
„Ezért a maszkviselés a társadalom érdeke” – hangsúlyozta. A virológus magyarázata szerint a professzionális maszkok pedig ez egyén saját védelmére alkalmasak, melyek a nagyon pici aeroszolos nyálcseppeket megszűrve, gyakorlatilag lehetetlenné teszik a vírus bejutását.
Miért jelent nagyobb veszélyt az eddig ismert vírusokkal szemben? Mire jók a tesztek?
A virológus szerint azért magasabb kockázatú a koronavírus, mivel nem ismerjük eléggé. „Nem ismertek a hosszútávú mellékhatások, sem az, ami visszamarad a fertőzés után. Emellett egy klasszikus influenzavírushoz képest tízszeres a kórházi ellátásra szorulók aránya, ami bármelyik ország egészségügyi kapacitását megterheli” – húzta alá.
A tesztek esetében Kemenesi két irányvonal megkülönböztetésére hívta fel a figyelmet. Az egyik esetben a vírus jelenlétét szeretnék kimutatni, a másik esetben az antitestek jelenlétét, azaz, hogy már átestünk-e rajta.
„Gyakorlati szempontból, ami mindenkit érint, az a vírus jelenlétének mérése. Erre a legalkalmasabbak a PCR-tesztek, melyek esetében egy rendkívül érzékeny módszerről van szó, ami működik. A klinikai diagnosztikában már 20 éve használatban van” – nyomatékosította.
(Fotó: youtube, screenshot)
A Junior Prima díjas virológus a járvány működéséről szólva elmondta: a legtöbb ember nem fertőz meg senkit, viszont elég kevés ember fertőz meg sok másikat. Ez az arány 80-20, azaz a fertőzöttek 80 százaléka senkinek sem adja tovább a vírust, míg a maradék 20 százalék „mozgatja a járványt”. Őket nevezhetjük szuperfertőzőnek. További tényezők, amelyek befolyásolják a járvány terjedését, az ún. szuperterjesztési események, munkakörök, helyzetek, amelyek „mozgatják” a vírust.
Meddig fertőzünk és lehetséges-e az újrafertőződés?
Mivel a fertőzési képességünk a betegség elejére tolódik zömében, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy tíz nap után még fertőz a Covid-pozitív személy, ezért a tíznapos otthoni karantén elégséges idő – vélekedett. Az újrafertőződésről elmondta, egyelőre kevés ismeret áll a rendelkezésünkre, ezért nem lehet kellő következtetéseket levonni. Nem ismert például, hogy a tünetmentes esetekben történt-e újrafertőződés – mutatott rá.
Reményteljesnek nevezte a készülő vakcinákat, melyekről általánosságban úgy vélekedett, hogy fontos beoltatni magunkat, épp azért, hogy ne adjuk tovább a vírust.
„A vakcinagyártás transzparens, jól dokumentált, tudományosan értelmezhető eljárás. A mostani hírek nagyon jók. Hatékony és biztonságos vakcinát lehet gyártani” – jegyezte meg a virológus. Hozzátette, a járvány mindig a közösségről szól.
Ezért fontos a személyes felelősségvállalás, a maszk használata és az oltás. Mint mondta, a járvány a társadalom kihívása, amely az egyéni egészséget veszélyezteti, ezáltal a társadalom működését. Tudományos tényként közölte, hogy a maszkviselés, a távolságtartás és a kontaktusok számának csökkentése, valamint a zárt helyek, a tömegrendezvények elkerülése meggátolja, vagy legalábbis csökkenti a vírus terjedését. „Komoly felelősségünk van. A legtöbb, amit tehetünk, hogy vigyázunk magunkra és egymásra” – fogalmazott. Dr. Kemenesi nyomatékosította: ha védjük az egészségünket, azzal egyúttal védjük a gazdaságunkat is. „Mert ha nem jutunk el odáig, hogy az egészségügyet veszélyeztetjük, akkor a gazdaságot sem kell korlátozni” – mutatott rá.
A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete szervezésében az előadás az ismeretterjesztő programok keretében valósult meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az ELTE Márton Áron Szakkollégiuma és a Sapientia Hungariae Alapítvány támogatásával. A teljes adás itt tekinthető meg.
