Előző cikkemben jeleztem azt a négy okot, ami leginkább működik az elmúlt év kiugróan magas, keresztyénüldözéssel kapcsolatos számainak, milliókat érintő rejtett vallásháborúinak hátterében. Most ezeket vizsgáljuk meg közelebbről.
Hang hallatszik Rámában, siralom és keserves sírás: Ráhel siratja fiait. Nem akar vigasztalódni fiai miatt, mert nincsenek többé (JEREMIÁS 31,15)
Rejtett vallásháborúk? – az istenvágy, a transzcendentális istenszomj konkurenciaharca?
Igen, hadüzenet és különösebb nyílt bejelentés nélkül folyik a világméretű támadás a világkeresztyénség ellen. Nemcsak azért, mert ez a legnépesebb vallás, hanem azért is, mert a világkeresztyénség befolyása az emberiség legalább 33%-ára ma is erős. A 2,6 milliárd keresztyén között nemcsak a világ vezető hatalmainak sok állama található, hanem kiváló tudósok, szellemi emberek, műszaki és humán szakemberek milliói, művészek és filozófusok….
És persze az is szerepet játszik, hogy a keresztyénséget – részben okkal – százmilliók azonosítják – ezt sulykoló iskolai tankönyvek bevezetésével – a gyarmatosító fehér faj vallásával. Továbbá az sem véletlen, hogy éppen Afrikában a legerősebb a hadüzenet nélküli, lopakodó vallásháború. Hiszen jelenleg a világkeresztyénségnek éppen ez az a területe, ahol naponta százezres számban válnak emberek keresztyénné, kiváltképpen a hatalmas erővel terjedő pünkösdi, karizmatikus mozgalmak révén.
Beigazolva azt a vallásszociológiai prognózist, amit Peter Berger világhírű amerikai keresztyén kutató az 1990-es évek elején trendvizsgálatában leírt: a 21. század a világvallások felvirágzásának, s így egymással történő rivalizálásnak lesz az évszázada. A vallási neoreneszánsz mögött egyszerűen a fogyasztói világ és a digitális technológia spirituális tekintetben tehetetlen és semmit nem nyújtó valósága áll. Márpedig – fogalmazott Berger – az emberi léleknek alapvető genetikai hozadéka az istenvágy, amit a vallások elégítenek ki.
S minél többeket és minél intenzívebben, annál inkább élesedik a konkurenciaharc a források körül, a forrásokért, mint a 21. században majd a tiszta vízért és a vízforrásokért. Eközben a világvallások milliárdnyi népessége még mindig nem tanulta meg – bölcs és belátó, perspektivikusan gondolkodó vezetők hiányában – az alapvető, legkisebb etikai közös többszörös égető szükségességét, amit Hans Küng svájci, renegát katolikus teológus alaposan bizonyított a Weltethos-t, világetika témát Nr. 1 világtémává tévő könyveiben, ezernyi előadásában: ha a világvallások között nincs béke, nem lesz a nemzetek és kultúrák között sem.
Éppen ideje végre a 21. század sok tekintetében kielőződő világhelyzetében a világvallásoknak odafordulniuk egymáshoz, s nem szembefordulni egymással, vagy éppen ezt az indulatot szítani. A vallások világparlamentje, és a nevelés, a mindennapi iránymutatás tekintetében is. Mi az, amit ennek érdekében le kellene győzni? Nem a másik felet, hanem önmagukat bizonyos tekintetben és mértékben. Vallási önmérséklet, önvisszavétel (Selbstzurücknahme – M. Welker fogalma), egyéni és közösségi visszafogás szükségeltetik ehhez. Nem gyűlöletprédikátorok, nem vallási fanatikusok, hanem istenükre, az Istenre figyelő, ezért embertisztelő emberek, hívők és vezetők – megtartható és megtartó jövő emberei… Minderre figyelmeztetnek az Open Doors éves jelentései, immáron 29 éve.
Négy mozgató ok napjaink keresztyénüldözésében
Covid-19. Elég hihetetlen, mégis igaz. Amint kétezer évvel ezelőtt a római uralkodók mindenért, járványért, hatalmi balsikerért, szárazságért, árvízért a keresztyéneket vádolták, a kollektív bűnbakképzés ösztönétől hajtva, így lett ez ma a Covid-világjárvánnyal is. Csak most éppen mintha fordítva történne. Az Open Doors helyi megfigyelőinek jelentései szerint a Szahara alatti övezetekről Indiáig tapasztalták, hogy a világjárvány következtében meghozott utazási és mozgás-korlátozások sok keresztyént otthon maradásra ítéltek. Abban a környezetben, ahonnan éppen a vallási gyűlölet hajtotta el őket.
Ez elsősorban az asszonyok, anyák, és a gyermekek számára jelentett napi kiszolgáltatottságot, munkahelyről, iskolából történő kitiltást. A hittestvérekkel való közösségápolás egyik napról a másikra lehetetlenné vált, ami az ő környezetükben és életükben igen súlyos csapás, hiszen így elesnek a lelki támogatás mellett az anyagi és a szolidáris-védelmi támogatástól is. A Covid-19 katalizátorként hatott az elnyomó, diszkrimináló gyűlöletszándékokra, így sok millió keresztyén került szociálisan és gazdaságilag is igen sebezhető, sokszor totálisan kiszolgáltatott helyzetbe.
Iszlám szélsőségesek fegyveres erőszaka, halálos régiók Afrikában
Főként a Szaharától délre eső területeken élő keresztyének kerültek rendkívüli helyzetbe. Ők szenvedték el az összes erőszakos cselekmény 30%-át, a gyilkosságoktól kezdve a nemi erőszakon, lányrabláson át templomok, otthonok felgyújtásáig, lerombolásáig. 2020-ban Afrikában valósult meg a legtöbb gyilkosság.
A hatalmas ország, Nigéria vezet a feketelistán, ott 3 530 keresztyént mészároltak le a jelzett időszakban. A járvány miatti menekülési utak lezárulását követően több, mint 2200 keresztyént öltek meg, legtöbbször azonosítatlan banditacsoportok. A fuláni pásztorok által lakott, főként keresztyén falvak közül több százat néptelenítettek el, felgyújtva még a termőföldek kalászosait is. A Boko Haram nevű szélsőséges iszlám félkatonai szervezet kapcsolatban áll fuláni ellenes banditákkal. Az ország vezetése semmit nem tesz a keresztyének védelmére, sőt tiltakozás nélkül, passzív magatartással engedi a vallási erőszak országos terjedését. 270 templomot gyújtottak fel, robbantottak szét ilyen csoportok.
A Szuahéli övezetben a dzsihadisták kihasználják a kormányok tehetetlenségét vagy szándékos közönyét. Burkina Faso-ban, ami viszonylag békés együttélést biztosított korábban a vallások között, 2019-ben elkezdődtek a templomok elleni támadások. 85 támadás volt keresztyén iskolák ellen Maliban, Nigerben és Burkina Fasoban. Ezekben a dzsihadista fegyveresek tevékenykednek, de egyre erősebben lépnek fel Nyugat-Afrikában, Kamerunban, a Demokratikus Kongóban, Mozambikban. Ezekben az országokban 2020-ban mindösszesen 4216 keresztyén öltek meg, ami az előző években tapasztalt 1584 gyilkossággal szemben jelentős ugrás.
Ideológiai nyomás, digitális kontroll, templombezárás – Made in China
Bármily meglepő, de igaz, hogy a technikai, technológiai, digitális fejlődés nem feltétlenül hozza magával az etikai és a toleranciaszint növekedését. Kína a nemzetközi negatív ranglistán tovább emelkedett, a 17. helyre a 2019. évi 23. helyről. Becslések szerint 570 millió megfigyelőkamera áll a hatalom rendelkezésére, több millió arcfelismerő szoftver is annak érdekében, hogy a vörös Kína nagy találmányát, a szociális kreditrendszert megvalósítsák, 1. és 2. rendű-rangú, meg még lejjebb fokozott állampolgárok kategorizálásával.
A „sinizálás”, a kínaizálás minden életterületen megvalósul. A „digitális (világ)börtön” (S. Korsgaard, dán lutheránus kiberfilozófus) korszaka elkezdődött. A vallásosság a szociális kreditrendszerben mínuszpontokat jelent. A hatalom a világjárványra hivatkozva erősítette fel a keresztyén gyülekezetek online és offline tevékenységének az ellenőrzését. Körülbelül 97 millió keresztyént ellenőriznek így, egészen a magánéletük intim szférájáig. A templomterekben és gyülekezeti terekben hivatalból működtetett kamerák már a bevett gyakorlat részei, alig tűnnek fel a híveknek. Ez van, ezzel kell élniük, s megtanultak élő hittel együtt is élni ezzel.
5576 templomot, illetve egyházi létesítményt zártak be 2020-ban a kínai hatóságok. Még most is előfordul, hogy a rendőrség, helyi pártvezető intézkedése nyomán keresztyének otthonának a faláról levetetik a keresztet, gyakran razziáznak nem regisztrált házi gyülekezetekben, a Bibliákat lefoglalják, a házi gyülekezetek vezetőit gyakran letartóztatják. Kína világszerte növeli befolyását. Kínai vállalkozók terjesztik 63 országban a megfigyelésre szolgáló technológiákat, termékeket. Ezek egy része alapvető emberi jogokat sért.
Vallási szélsőséges nacionalizmus Gandhi hazájában
Indiában, a keresztyénüldözés negatív ranglistáján a 10. helyre feljött országban (hol van már Gandhi szellemisége az erőszakmentes Indiáról!) egyre durvábban erősödik a keresztyénellenesség. Ez azóta növekedett drámai mértékben, hogy Modi lett a miniszterelnök. Kormányzati hivatalnokok és szervek egyaránt részt vesznek ebben. Hindu szélsőségesek következmények nélkül támadhatnak rá keresztyénekre és templomokra.
A „Minden indiainak hindunak kell lennie” kormányzati szlogen és elv értelmében másfajta vallásnak csak másodosztályú szerepe és jelentősége lehet a kontinensnyi országban. Sok tízezer, keresztyének tulajdonában lévő kórházat, iskolát, intézményt nem kormányzati (NGO) szervezetté minősítettek át, aminek következtében ezek külföldi segélyekből tartják fenn magukat. Ennek a lehetőségét egy 2020-ban hozott törvénycikk igen erősen korlátozta. 2016 és 2020 között mintegy 20 ezer működési engedélyt vontak be keresztyén szervezetektől, intézményektől. Mintha Kína kontrollmódszerei, főként a digitális ellenőrzés, Indiában is kezdene meghonosodni…
(Folytatjuk)
(Forrás: https://www.opendoors.de/christenverfolgung/weltverfolgungsindex/weltverfolgungsindex-karte#rangfolge)
