Miként a tavalyi évben, az idei nagyböjti időszak ismét a koronavírus árnyékában zajlik. Szlovákiában már az esztendő első napjával bezáródtak a templomok, ezáltal a katolikus közösség eucharisztikus böjtre lett ítélve. Dr. Farkas Zsolt atyát, a Jópásztor Alapítvány elnökét, Szőgyén plébánosát kérdeztük a húsvétot előkészítő nagyböjti időszakról.
Mit üzen számunkra ez a nagyböjti idő?
A nagyböjti negyven nap az ember testét, lelkét és szellemét kívánja szabaddá tenni. Most, a karantén idején jobban figyelhetünk lelkünk egészségének megőrzésére, hiszen a járványhelyzettől eltekintve sok esetben lelki értelemben is kendőt tehetnénk a szánk elé, amikor csúnya, trágár beszédünkkel, netán az Isten és a szentek káromlásával, embertársaink megszólásával és megrágalmazásával vétkezünk.
A féktelen beszéd, a rágalom és a megszólás olyan, mint a terrorizmus, ahol az öngyilkos merénylők mi magunk vagyunk, a bombák pedig meggondolatlan szavaink, miként azt Ferenc pápa is hangsúlyozta egyik nagyböjti beszédében.
A bűn elkövetője öngyilkos merénylővé válik, önmagát is pusztulásba taszítja. Féken tartani a nyelvünket nemcsak a böjt idején kell, és mivel ez nagy kihívás, ezért besorolhatjuk a nagyböjti fogadalmak közé.
A járványhelyzet csöndet, és sokak számára elszigeteltséget jelent. Ez a másként megélt nagyböjti időszak miként segítheti az elmélyülést?
Hogy valóban ráhangolódjunk a keresztények legnagyobb ünnepére, számvetést tarthatunk mindarról, hogy ez a helyzet mit változtat életünk folyásán, s miben változhatunk mi magunk. A böjti fogadalom kiterjedhet fizikai, lelki és szellemi életünkre. A böjt egyik eszköze az étkezésben való fegyelem, önmegtartóztatás, lemondás. A böjt nemcsak a hústól való tartózkodást jelenti, ez csak az egyik formája. Jó alkalom az akaraterő edzésére és a jó cselekedetek gyakorlására.
Amiről lemondunk, felajánlhatjuk embertársaink javára és boldogulására, így erős akarattal elérhetővé válnak földi és lelki céljaink.
Vállalhatunk jó cselekedetet, segíthetünk a rászorulóknak, imáinkat felajánlhatjuk szeretteinkért, barátainkért, halottaink lelki üdvéért. Bár kevesebb személyes kapcsolatra van lehetőség, de telefonon biztathatjuk egymást, erőt adva egymásnak a nehéz helyzetekben.
Egyedül a templomban – Farkas Zsolt főtisztelendő szentmisét mutat be (Fotó: Berényi Kornélia)
A böjt több mint negyven napig tart, mert a vasárnapok nem számítódnak bele a böjti időszakba, hiszen a vasárnap Krisztus feltámadásának a napja. Amikor 40 napos böjtöt hirdet az egyház, arra emlékezik, amikor az Úr Jézus negyven napra elvonult a pusztába, mielőtt megkezdte nyilvános működését és hirdetni kezdte az üdvösséget. A negyvenes szám a Bibliában szimbolikus értelmű. Az ószövetségi nép is negyven évig vándorolt a pusztában. Legyen ez a negyven nap számunkra is a felkészülési idő, amikor negyven napon át jelképesen mi is a lelki pusztában tartózkodunk, mely segít rendet teremteni lelkünkben, feloldani a feszültségeket, a félelmeket és elmerülni Isten szeretetében.
Online szentmise Zsolt atyával, a kamera mögött Méri Szabolcs polgármester (Fotó: Berényi Kornélia)
A hívő közösség a vírushelyzet miatt fizikálisan akadályoztatva van hite megélésében. Vajon lélekben ugyanolyan módon megélheti-e a nagyböjti időszakot és a húsvétot?
A tavalyi húsvéti ünnepkör idején szintén zárlat akadályozta a hívő közösséget a templomi szertartásokon való részvételben. Hogy milyen lesz az idei húsvétunk, még nem tudhatjuk. Készüljünk fel testben és lélekben, hogy bármi történik, méltó módon élhessük át Krisztus halálának és feltámadásának ünnepét. Ami eddig természetes volt számunkra, és bármikor jelen lehettünk a szentmisén és szentáldozás által részesültünk Krisztus testében, most a lelki szentáldozásra korlátozódik. Talán most még inkább megbecsüljük a szentáldozás lehetőségét, amikor vágyakozunk az oltáriszentség magunkhoz vétele után a lelki szentáldozás idején. Fontos, hogy ne szűnjön meg az ima folyamatossága. A járvány idején még buzgóbban ragaszkodjunk Istenhez! Keressünk kapaszkodót a személyes imában, a lelki szentáldozásban, Isten igéjének hallgatásában, a Biblia olvasásában!
A szlovákiai rendeletek megnehezítik a hívő közösségek életét, így valóban a lelki karantén idejét éljük. Mit üzen a felvidéki katolikus közösségnek?
A szentmisék és a közösségi imák nem szűnnek meg. A technika lehetővé teszi, hogy bárki, a világhálón, a rádión, a televízión keresztül csatlakozzon, bekapcsolódjon a nagyböjti és a húsvéti ünnepkör szertartásaiba. Különösen ebben a nehéz időszakban minden embernek szüksége van lelki-testi feltöltődésre, Isten igéjének erejére. Lélekben csatlakozva, Istennel beszélgetve, bűnbánatot gyakorolva, a csönd magányában méltóképpen megélhetjük a nagyböjti időszakot, és megülhetjük Isten szeretetének és Jézus feltámadásának ünnepét. Ehhez kívánok mindenkinek nagyon sok erőt és türelmet. Átértékelve életünket, elmélyítve hitünket, egyre buzgóbban merjünk Istenhez fordulni, vállalva a lelki lemondásokat is, amire az alábbi versecske buzdít fel bennünket:
Mondjunk le most a bosszú édességéről,
a harag keserű füvéről,
a fegyelmezetlen beszéd csípős fűszeréről,
az önelégültség édes pudingjáról,
az önös énre építő hiúság proteinjéről,
az előítéletek erős italáról,
a barátságtalanság keserű kenyeréről
és az önsajnálat bódító boráról.
Köszönjük a beszélgetést Farkas Zsolt atyának.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
