Az Európai Unió intézményeinek vezetői közös nyilatkozatot írtak alá szerdán az Európa jövőjéről tervezett konferencia szervezésének megindításáról. A konferencia célja egyebek mellett, hogy megoldást találjon az unió régóta tartó és új problémáira, és megerősítse az európai szolidaritást.
A nyilatkozatot az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elnöke, David Sassoli, António Costa portugál miniszterelnök és Ursula von der Leyen írta alá.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az Európa jövőjéről tervezett konferencia olyan folyamat, amelynek során az EU azt kívánja, hogy az európaiak aktív részvételével formálja át az uniós szakpolitikákat és intézményeket, valamint növelje az unió gazdasági és egészségügyi ellenállóképességét.
David Sassoli kijelentette: az Európa jövőjéről szóló konferencia a működő európai demokráciát szolgáló közös projektként egyedülálló lehetőséget kínál minden európainak és a civil társadalomnak arra, hogy bekapcsolódhasson Európa jövőjének alakításába. António Costa azt mondta, a konferencia összehívásával az EU a jövőbe vetett bizalom és remény üzenetével fordul az európaiakhoz. Ursula von der Leyen közös munkára és arra kért fel minden európait, hogy osszák meg, milyen Európában szeretnének élni, aztán pedig vegyenek részt a tervezésben és az építkezésben.
„Egyértelműek az európaiak elvárásai: hozzá szeretnének szólni Európa jövőjéhez, az életüket befolyásoló ügyekhez. Mi is ugyanilyen egyértelműen ígérjük: meg fogjuk hallgatni őket, és teszünk is a célok megvalósításáért”
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke.
A nyilatkozatban a konferencia lehetséges témáira is kitérnek. Az egészségügy mellett megemlítik az éghajlatváltozást, a társadalmi méltányosságot, a digitális átállást, az EU világban betöltött szerepét, valamint az uniót irányító demokratikus folyamatok megerősítésének módját. A mindenki előtt nyitva álló konferencia munkájába európai, nemzeti, regionális és helyi szinten kapcsolódhatnak be a különböző hátterű uniós állampolgárok, a civil szféra képviselői és egyéb érdeklődők. Meghatározhatják a konferencia hangvételét és az általa feldolgozni kívánt témákat. A résztvevők egy többnyelvű, digitális platformon keresztül csatlakozhatnak az eseményekhez.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete tavaly májusban, a konferencia ötletének bejelentésekor úgy nyilatkozott: „Eljött az idő, hogy Európa jövőjéről az európaiak és minden érintett részvételével átfogó vita kezdődjön, s kialakítsuk azt az uniót, amelyben együtt szeretnénk élni, és megegyezzünk azokról a politikai alapokról, amelyekre támaszkodva helyre tudjuk állítani az európai kontinenst.”
Leszögezték: a jövőbeli közös eredmények megvalósításának alapfeltétele a szolidaritás.
Trócsányi László fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt közölte,
az EU jövőjéről szóló konferencia sikere a nemzeti parlamentekben rejlik, ugyanis közelebb vannak az emberekhez és jelentős erőforrásokkal rendelkeznek.
„A közel 8500 alsóházi és felsőházi nemzeti parlamenti képviselő hatékony bevonása megerősítené az Európa jövőjéről szóló konferencia sikerességét és legitimitását. Részvételükkel csökkenhetne a polgárok és az uniós döntéshozatal közötti távolság” – fogalmazott.
A képviselő sajnálatát fejezte ki azonban amiatt, hogy a nemzeti parlamentek nem kapnak valódi lehetőséget a részvételre. A kompromisszummal elfogadott nyilatkozat ugyan utal a nemzeti parlamentek szerepére, azonban a nyilatkozatban a hangsúly a ma még összetételében bizonytalan polgári platformokra helyeződik, így nem jeleníti meg kellő mértékben a nemzeti parlamentek szerepét – tette hozzá Trócsányi.
(MTI)
