A Határtalanul a Magyar Fiatalokért egyesület azzal a céllal alakult, hogy képviselje a Kárpát-medencei magyar fiatalok ügyét és összefogja azokat az ifjúsági szervezeteket, melyek az identitásőrzés területén jelentős tevékenységet fejtenek ki. A Felvidékről a Via Nova Ifjúsági Szövetség az egyesület partnerszervezete.
Ennek jegyében a szervezet egy kampányt indított annak érdekében, hogy a mindenkori magyar politikában és a közgondolkodásban a határon túli magyarok ügye képezzen egyfajta nemzeti minimumot.
Ugyan ez rögzítve van az alkotmányban, de 101 évvel Trianon után még mindig vannak olyan hangok, melyek a határon túliakat nem tekintik a magyar nemzet szerves részének.
Kép: Csonka Ákos
„A történelem szomorú tanulsága, hogy minden nemzet annyit ér, amennyire a többiek megbecsülik. Sorsunk az államalapítás óta adott. Mindig kőkeményen meg kellett küzdenünk azért, hogy mások elismerjenek bennünket. A Vajdaságban saját szemünkkel láthattuk, hogy ha van egy ambiciózus közösség, egy őket összefogó erős szervezet és egy karizmatikus vezető, akkor egy megtűrt kisebbségből kormányzóképes erő lehet.
Lengjen ez a pozitív példa előttünk, amikor a DK képviselői Brüsszelben Bratislavának hívják Pozsonyt, a kárpátaljaiakat ukránoknak, az erdélyieket románoknak nevezik, a Momentum pedig a magyar pártok helyett a külföldi partnerszervezeteiknek kampányol. Az ő elképzeléseik harminc év tapasztalatával mennek szembe.
A Momentum által támogatott USR-PLUS szemrebbenés nélkül megszavazta a Trianon-nap megünneplését, Felvidéken pedig tragikomédiába torkollott az egykori újvonalas politika. Ezek a kezdeményezések hiába hangzanak ígéretesnek, mindig csak egyet fognak elérni: megosztani és meggyengíteni bennünket. A sors a mi kezünkben van, de csak akkor, ha a generációnk felismeri: legyen nemzeti minimum a határon túli magyar szervezetekért való kiállás! – mondta el a kezdeményezéssel kapcsolatban a szervezet elnöke, Bagi Barna.
Fotó: Határtalanul a Magyar Fiatalokért
A kampány egyébként a HUNbreakable nevet viseli és két részből áll. Az egyik részét képezi egy intenzív matricázás, melyeket az ernyőszervezet és tagszervezeteinek aktivistái Kárpát-medence szerte helyeznek ki jól látható, legális felületekre. A másik részét tekintve pedig ismert személyiségek mondják el, hogy mit jelent számukra a határon túliak ügye és miért tartják fontosnak, hogy nemzeti minimumot alkosson a tematika.
A videósorozatban többek között olyan személyiségek nyilvánultak meg, mint: Vidnyánszky Attila, Szijjártó Péter, Megadja Gábor, Gál Kinga, Deák Dániel, Grezsa István, Schiffer András, Schanda Tamás, Azbej Tristan, ifj. Lomnici Zoltán, Potápi Árpád János vagy Böröcz László.
Fotó: Határtalanul a Magyar Fiatalokért
Június 4-re, a Trianon-gyásznapra pedig az egyesület a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal együttesen egy szakmai konferenciát szervezett Budapesten, hogy különböző aspektusok mentén járják körbe a határon túliak ügyeit. A konferencia résztvevőit Bagi Barna és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója köszöntötte, majd A jövő generációja kerekasztal-beszélgetés keretén belül Giró-Szász Áron (Axióma Kulturális Alapítvány), Klesch Dávid, (Prokon Egyesület) Tordai Máté (Fúzió Hallgatói Közösség), Veres Márton (Magyar Ifjúsági Konferencia) osztotta meg gondolatait. Az egyes résztvevők főleg azt elemezték, hogy változott meg a közgondolkodás Magyarországon az elmúlt 10 évben a határon túliak megítélésével kapcsolatban.
Azzal valamennyi előadó egyetértett, hogy óriási lépések történtek ezt illetően, de mint elhangzott: önmagunkhoz képest még mindig lemaradásban vagyunk a 100 év szétszakítottság tekintetében.
Fotó: Határtalanul a Magyar Fiatalokért
Az ezt követő panelbeszélgetés a Nemzetpolitika a frontvonalon címet viselte, mely immár szép hagyományokra tekint vissza, hiszen a nyári ifjúsági rendezvényeken a Kárpát-medencében számos alkalommal tartanak ilyen beszélgetéseket. Ezúttal Illés Boglárka (Fidelitas), Nacsa Lőrinc (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség), Gubík László (Via Nova ICS) Brassai Hunor (Minta), Kiss Nándor (VMSZ Ifjúsági Fórum), Hordósi Dániel (HMDK), Dobsa István (KMKSZ Ifjúsági Szövetség) vett részt, akik egyenként bemutatták, adott régiójukban hogyan csapódik le a szétszakítottság, illetve az összetartozás gondolatisága és a Trianon-trauma 100 éves sokkhatása. Gubík László rámutatott:
„Trianon egy magyarnak sosem lehet ünnep, de megtanultunk erőt kovácsolni a bajból. Erre utalt Orbán Viktor is tavalyi beszédében, amikor kijelentette, hogy véget ért a 100 év magány. A jelen és a jövő a mi kezünkben van.
A magyar–magyar együttműködés és a közép-európai egymásra utaltság tudatosítása az origó. Ha gondolatainkban és cselekedeteinkben is ezt követjük, akkor a 21. század nyertesei leszünk. A felvidéki magyarság a visegrádi folyamat katalizátora lehet. Ez közösségünk geopolitikai felelőssége. A házi feladat adott: végezzük el, hogy legyőzzük és meghaladjuk a nemzeti traumát!”
Fotó: Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület
Az ifjúság gondolatai után pedig az egy szinttel magasabb döntéshozói helyzetben lévők beszélgettek, hogy miképpen lehet stratégiát alkotni egy mai változó világban. Itt Brenzovics László (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Bocskor Andrea (európai parlamenti képviselő), Hidvéghi Balázs (európai parlamenti képviselő) és Navracsics Tibor kormánybiztos folytattak eszmecserét arról, hogy miként tud a magyarság ügye érvényesülni a nemzetközi joggyakorlatban és milyen lehetőségek állnak az anyaország és a külhoni régiók előtt az előrelépés útján.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
