Egy különös könyvre hívnám fel a figyelmet. A szerzője Yuval Noah Harari 1976-ban született izraeli történész, aki az Oxfordi Egyetemen doktorált. Jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelmi tanszékének munkatársa.
E művével a legnagyobb témát választotta, írja a magyar előszó írója.
Egyetlen kötetben ismerteti és elemzi nemcsak az emberi faj múltjának, hanem jelenének és jövőjének evolúciós fejlődését.
A 370 oldalas kötet négy részének húsz fejezetében elemzi a történelem folyamatát, amelyet három fontos forradalom alakított: mintegy 70 ezer éve, az őskorban a kognitív forradalom (megértés) indította be. Majd felgyorsította a mezőgazdasági forradalom, az emberiség egyesítése, és a tudományos forradalom, amely 500 éve vette kezdetét, s talán véget is vet a történelemnek, és újraindít valami egészen mást – írja a szerző.
A könyv a továbbiakban elemzi az emberiség evolúciós fejlődésének szakaszait, az Afrikában 70 ezer évvel ezelőtt megjelent sapiensektől kezdve a villámgyorsan benépesített eurázsiai kontinensig. A történelem és a biológia viselkedésmintáin keresztül ismerteti a „kultúráknak” nevezett jelenségek fő alkotórészeit.
A szerző valamennyi fejezetben történelmi és biológiai változások eddig ismeretlen területét hozza olykor párhuzamba a mai korban élő emberekkel, (ő csak sapienst használ) olyan értelemben, hogy az evolúció milyen változásokat hozott a birodalmakban, különböző társadalmi rendszerekben, a forradalmak által.
Ha összefoglaljuk e rendkívül érdekes s eddig nem tapasztalt olvasmányélményünket, idézem a könyv borítólapján lévő mondanivalójának összefoglalóját, amely mindenképpen elgondolkodtató, s talán minden benne van:
A tűz tett minket veszedelmessé.
A pletyka együttműködővé.
A mezőgazdaság még éhesebbé.
A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet.
A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk.
Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát.
A tudomány tett minket a teremtés urává.
De egyik sem tett boldoggá…
A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan „jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk”.
A magyar előszó írója Hahner Péter történész, tanszékvezető egyetemi docens a 100 történelmi tévhit szerzőjének előszavában ezt írja a könyvről: „A legújabb tudományos elméleteket ismertető könyv gondolatébresztő és szellemes olvasmány. Számomra, aki a klasszikus értelemben vett történelmi könyveket olvasom hosszú idő óta, rendkívüli élményt nyújtott e könyv olvasása. Az utolsó szakaszok fejezetei már-már sokkolják az olvasót, mert a XXI. század ismerős emberirtó jelenségeit, kiborg tervezéseit, a bionikus élet történéseit vázolja, ilyen fejezetcímekkel, mint: A tudatlanság felfedezése, Tudomány és birodalom násza, A kapitalista hitvallás, A sapiens vége, az istenné lett állat… A könyvet olvasván rengeteg eddig ismeretlen információt kap az olvasó. Számomra nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy istenhívő ember a szerzője, sok mindent nem fogad el a magamfajta hívő ember. S mégis János evangéliumából (19,5) származó ecce homo latin kifejezés jut eszembe, nem a Krisztusi ítélet értelmében, de mely szerint, ma tágabb értelemben minden olyan emberre használjuk, aki megtépázott, szánalmas helyzetben van, vagyis (e könyv alapján) az emberiségre. A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár könyve először 2012-ben jelent meg, azóta több kiadást megélt, legutóbb tavaly jelent meg újra, s igazi világsiker lett. Az „Állatból Istenné? Lebilincselő és provokatív” könyvet ajánlom az igényes olvasónak.
(DE/Felvidék.ma)
