Az illegális szemétlerakatoknak rendszerint nincs gazdájuk, s gyakran jelennek meg az erdő mélyén vagy épp a volt mezőgazdasági szövetkezet eldugott telephelyén, ezért nehéz azokat számontartani és költséges felszámolni.
A lakossági bejelentéseken alapuló Trashout projekt szerint, mely segít azok feltérképezésében, Szlovákia-szerte több mint 9 ezer illegális hulladéklerakatot tartanak nyilván. Az illegális szemétlerakatok problémájára hívta fel a figyelmet májusban Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter is, a Nyitraivánkán tett látogatása alkalmával.
A minisztérium emellett nemrégiben hívta fel a községek és városok figyelmét, hogy ők felelnek a területükön található illegális szemétlerakatok felszámolásáért. Igaz ugyan, hogy a hulladéktörvény szerint az illegális szemétlerakatért az a felelős, aki létrehozta azt, ám ezek gazdáját sajnos elég ritkán sikerül azonosítani.
Ilyenkor lép érvénybe a települések felelősségéről szóló törvény, mely kötelezi az önkormányzatokat, hogy a saját költségükre számolják fel a területükön illegálisan létrehozott lerakatokat.
Mindezt megerősítette a környezetvédelmi minisztérium kommunikációs osztálya is, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az illegális hulladéklerakatokat mielőbb felszámolják. Ez alól a felelősség alól a települések azzal az ürüggyel sem bújhatnak ki, hogy a terület megtisztítására és a szemét elszállítására nincs pénzük.
Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) igazgatója ezt nem tartja méltányosnak. Szlovákiában ugyanis sok olyan elhanyagolt terület okoz gondot, amelyeknek több tulajdonosuk van, vagy a Szlovák Földalaphoz tartoznak. Az ilyen gondozatlan területek csábítják az illegális szemetelőket. A településeknek pedig állniuk kell a felszámolás költségeit, melyek az illegális tevékenység, vagy a passzív, felelőtlen tulajdonosok miatt keletkeztek.
Az illegális szemétlerakat felszámolásának költségei pedig tetemesek, aminek következtében Kaliňák szerint a településeknek a költségvetésükben át kell értékelniük a prioritásokat és a lakosságnak nyújtott egyéb szolgáltatások helyett fel kell számolniuk a mások által létrehozott illegális szemétlerakatokat. Példaként Vágtölgyest említette, ahol tavaly nem kevesebb mint 9700 eurót fordítottak az illegális szemétlerakatok felszámolására.
Más szemszögből látja viszont a helyzetet a hulladékkezelés problémájával foglalkozó szakember, Marek Kurinec, aki szerint a településeknek oda kell figyelniük arra, mi történik a területükön.
„Amennyiben valahol hosszabb ideje illegális szemétlerakatok keletkeznek, a település pedig nem foglalkozik a megoldással, felelősséget kell vállalnia azok felszámolásában“ – nyilatkozta a Nášvidiek.sk portálnak. Mint hozzátette, az önkormányzatokat ez arra késztetheti, hogy időben kezeljék a problémát.
Kurinec szerint azonban a településeknek nem kellene felelniük a külföldről behozott hulladékért, melytől valaki egyszeri alkalommal épp az ő kataszterükben szabadult meg. Az ilyen esetek egyre gyakoribbak, a rendőrség szerint az utóbbi időben több ezer tonna olasz és lengyel hulladék „landolt“ nálunk.
Azokat a településeket, melyek elmulasztják a területükön keletkezett illegális hulladéklerakatok felszámolását, a környezetvédelmi felügyelet 4 ezertől 350 ezer euróig terjedő bírsággal sújthatja, amivel arra kívánják ösztönözni az önkormányzatokat, hogy lépjenek fel a környezetszennyezőkkel szemben. Kurinec szerint azonban ezeknek a bírságoknak nem szabadna megsemmisítő hatásúaknak lenniük a települések részére. Mint mondta, az önkormányzatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, például kamerarendszer telepítésével, vagy az elhagyatott, gondozatlan telkek kitisztításával, rendezésével, padok kihelyezésével.
Ezáltal Kaliňák szerint a gondozatlan területekből működő, közcélt szolgáló, látogatott területek válhatnak, miáltal csökken a valószínűsége, hogy azokat valaki illegális szemételhelyezésre találja alkalmasnak.
Kaliňák szerint azonban elsősorban a tulajdonosok kötelessége rendszeres kaszálással és tisztítással gondoskodni az elhanyagolt területekről, s aki ezt nem teszi meg, azt az önkormányzatoknak ösztönözniük kell. Kurinec hozzátette, hogy a lakosság számára emellett lehetővé kell tenni, hogy rendszeresen és problémamentesen megszabadulhasson a hulladéktól, továbbá nem kellene feleslegesen magas helyi illetékekkel terhelni a hulladékelszállítást. Ennek köszönhetően nyilván kevesebben folyamodnának ahhoz, hogy illegálisan szabaduljanak meg felesleges holmijuktól, például azért, mert nincs a közelben gyűjtőudvar.
A környezetvédelmi minisztérium szerint a jól működő hulladékgazdálkodás és a települések területének következetes ellenőrzése jelenti a megoldást. A ZMOS azonban „új, hatékony megoldásokkal“ reagálna az illegális hulladéklerakatok problémájára, melyeket Kaliňák szerint rövid időn belül előterjesztenek, részleteket azonban egyelőre nem árult el ezzel kapcsolatban.
NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
