A koronavírus-járvány következtében életbe léptetett korlátozások miatti kétszeres halasztás után tegnap, június 23-án Budapesten, a Vigadóban számottevő érdeklődés mellett megtartotta székfoglaló előadását Tóth László József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.
Közép-Európa: sors és identitás a 20. században című előadásában a két világháború közti szlovákiai magyar irodalom, illetve az 1956 utáni emigráció jelentős közírója és esszéistája, a Pozsonyból indult Peéry Rezső életpályáját tekintette át. A székfoglalón, melyen jelen volt Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, író, az akadémia irodalmi tagozata vezetőjének bevezetője után Filep Tamás Gusztáv irodalom- és művelődéstörténész ismertette Tóth László munkásságát, laudációjában többek között kiemelte:
„…a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar társadalom számos jelensége, a közösség kultúrájának sok eredménye Tóth munkája révén kerülhetett be a feltételezett magyar kulturális köztudatba. […] A szubjektíve legfontosabb ezen a területen […] Peéry Rezső válogatott írásai három kötetének sajtó alá rendezése volt.
Peérynek később Tóth még további két kötetét is összeállította-rekonstruálta, s ahogy mindjárt hallani fogjuk, saját identitásában is támasztékot talált e pozsonyi polgár munkásságában. Ezzel a második világháború után predesztináltan népi-parasztinak, illetve úgynevezett baloldalinak minősített szlovákiai magyar szellemi örökség és az ő és nemzedéke által honosított modern irodalmi hagyomány mellé
beemelte a történetesen pozsonyi történelmi urbánus szellemi értékeket, utat nyitva a két világháború közötti ilyen irányú szlovenszkói eredmények újrafelfedezésének.”
A rendezvény – a művészeti akadémia elnöksége képviseletében – Kovács István Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, polonista zárszavával ért véget.
