Idén július 14-e délutánjára kiállításmegnyitóra hívták az érdeklődőket Debrődre. Gergely Papp Adrianna polgármester szólt magyar és angol nyelven, hiszen a művésztársaság több országból verbuválódott.
Debrőd 400 lelket számláló település, ahová tömegközlekedéssel eljutni és azután hazajutni meglehetősen bonyolult és időigényes, pedig 40 km-re fekszik Kassától és nyolcra Szepsitől. De két átszállással két órán át tart az út hazafelé.
Gergely Papp Adrianna kivételesnek nyilvánította a tárlatot abból a szempontból, hogy a közönség nem csupán a kész alkotásokat tekintheti meg, hanem bepillantást nyer az alkotói folyamatba is. Utána Kovács Ágnes, a kassai MaJel Rovás Központ igazgatója nyitotta meg a tárlatot.
Közölte, az Interreg Szlovákia–Magyarország együttműködési program és az Értékes barangolás határokon át című projekt keretében valósul meg a rendezvény.
Beregdaróc önkormányzata és a Rovás Polgári Társulás egyik legfontosabb küldetésének tekinti a kulturális örökségek, népi hagyományok és modern művészetek ötvözését.
Ennek keretében fesztivált, közös népi értékeket és modern művészeti alkotásokat ötvöző kiállítássorozatokat, alkotótáborokat rendeznek. Ezek kívánják közelebb hozni a nagyközönséghez, főleg a fiatalokhoz a két régió szerteágazó művészeti értékeit.
„Napjainkban egyre népszerűbbé válik a népi kultúra és egyre nagyobb kereslet mutatkozik az ezzel kapcsolatos fesztiválok, kiállítások iránt. Ezért a szervezők úgy gondolják, hogy ezeket a fesztiválokat, kulturális és művészeti kincseket szeretnék a határon túl is népszerűsíteni és programlehetőségeket biztosítani a határ menti térségben élők és a távolabbról idelátogatók számára is” – mondta Kovács Ágnes.
Ettől azt remélik, hogy így elmélyül a résztvevők és érintett lakosság közötti együttműködés. Megismerik egymás kultúráját, művészetét és értékeit.
Majd rátért a tárlat ismertetésére. „Egy nagyszerű válogatásnak lehetnek most szemlélői – mondotta –, amely az eNRA csoport terméke.”
2012-ben alakult azokból, akik rendszeresen összejártak a nyári Rovás alkotótáborokban. Vannak köztük erdélyiek, kárpátaljaiak, angolok és lengyelek is. Ezek a táborok három helyszínen valósulnak meg nyaranként. Először Erdélyben, aztán Tihanyban, végül Kassán. Most viszont Debrődön. Az idei tábor és műhelymunka témája az értékek ütköztetése, ezen belül a népi, vagyis hagyományos világ és a kortárs művészeti felfogások összecsiszolása, kapcsolódási pontok keresése, elemzése. Egyrészt az értékek megőrzése, másrészt az értékteremtés.
„Korunkban hajlamosak vagyunk lebecsülni a letűnt évszázadok értékeit, mondván, hogy azok elavultak” – tette hozzá. Mint mondta, modern életvitelünk ára, hogy eltávolodtunk a természeti környezettől, a hagyományoktól. Pedig ez tartott meg minket napjainkig. Odafordultunk hozzájuk, ha (alkotói) válságba jutottunk.
A művésznek nem szabad eltávolodnia, elszakadnia a környezetétől. Aki ezt teszi, konceptuális művész, magyarán: szemfényvesztő.
Az itt kiállító művészek nem ilyenek. „Számukra a művészet életstílus, életmód, nem pótcselekvés” – jegyezte meg Kovács Ágnes. Az itt kiállító alkotók magukkal hozták erdélyi, magyarországi és felvidéki falvaik, városaik, tájaik színeit, a fények és árnyékok játékát, hangulatát. A Kárpát-medencei élmények közös hangját, függetlenül nemzeti, vallási hovatartozásuktól, elképzeléseiktől, kulturális beágyazottságuktól, sőt képzőművészeti kifejezésmódjuktól, formanyelvüktől, akár figurális, akár absztrakt, vagy expresszionista oldalról közelítenek a művészethez.
Ezzel megnyitottnak nyilvánította a kiállítást, mely bizony sok esetben fejtörést okozhatott a nézőnek. De ez egyáltalán nem baj…
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
