Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében – mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.
Emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak.
Komárom és környéke megszentelt föld, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.
A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.
„Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolatgyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett” – tette hozzá a köztársasági elnök.
„Amikor ’48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat”
– fogalmazott az államfő.
Áder János köztársasági elnök (b5) és felesége, Herczegh Anita (b), Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa (j3) és Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j4) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján Komáromban, a felújított Csillagerődben 2021. október 6-án.
MTI/Krizsán Csaba
Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, „hogy újra és újra – ünnepen és hétköznapon – észrevegyük, nagy érték a szabadság, ’48-49 hősei az életüket is kockára tették érte”.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítményt bemutatva elmondta,
a Liget Budapest projekt keretében megvalósult, hatmilliárd forintos beruházással egy új, 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak több száz darabja hét évtized után talált otthonra.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a felújított Csillagerődben.
MTI/Krizsán Csaba
A több mint három évig tartó munkálatok során – Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján – az erődépületet és környezetét teljesen felújították, és kulturális központtal, modern kiállítótérrel bővítették.
Az intézményben a látogatók megcsodálhatják a többi között Andrea del Verrocchio Bartolomeo Colleonit és Donatello Gattamelatát ábrázoló, több méter magas lovas szobrainak másolatát, csakúgy, mint a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, az új funkciót kapott erőd a görög, római és reneszánsz szobrok bemutatásával Európa szellemi örökségét védelmezi és továbbadja az utánunk jövő generációnak.
A Csillagerőd felújítását megelőzően a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait, ennek köszönhetően eredeti állapotába állították helyre az erődöt, 32 ezer köbméter földet mozgattak meg, 1200 négyzetméter kőfelületet újítottak fel és 115 ezer bontott téglát építettek be.
A Szépművészeti Múzeum kiállítása a felújított Csillagerődben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján Komáromban 2021. október 6-án.
MTI/Krizsán Csaba
Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román Csarnokba zsúfolták be, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították.
Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak. A másolatok többször olyan tárgyak hű képét őrizték meg, amelyek közben elpusztultak, más esetben az emlékeknek egy olyan állapotát mutatják, amely azóta már nem tanulmányozható.
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni.
A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, de befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket.
A Csillagerődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt helyet, miután Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
A második világháború után szükséglakásokat alakítottak ki a létesítményben, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek és zöldségraktárként használták. Később az állam visszavásárolta az erődöt, az épület 2005 óta látogatható műemlék.
(MTI/Felvidék.ma)
