A történelmi alakokhoz és a nekik szentelt emlékévekhez is méltó könyveket jelentetett meg a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egyenként 3000 példányban. A külhoni oktatási intézmények, az anyaországi könyvtárak és tudományos szervezetek ingyen kapják, de könyvesboltokban meg is vásárolhatók a kötetek.
Egy új sorozat első darabjait mutatta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a sajtónak. Célunk az volt – mondta – hogy az emlékév ne csak néhány rendezvényből álljon, hanem maradandót alkossunk. Olyan lenyomata szülessen értékes könyv formájában, mint azok a hajdani sorozatok, amelyeket számos családi könyvtárban őriznek, és örökítenek nemzedékről nemzedékre, s az unoka sem dob ki a nagyszülők hagyatékából.
Tudományos igényű munkák készültek az adott történelmi személyt és korát kutató kiváló szakemberek tanulmányaival.
Nem kerülik meg a történelmi vitákat, azokat az érzékeny pontokat sem, amelyek a téma iránt érdeklődő olvasókat foglalkoztatják, mint például Mátyás származása, hogy apja: Hunyadi János valóban Zsigmond király természetes fia volt-e vagy román, ahogy kolozsvári szobrának román felirata hirdeti.
Az ellentétes álláspontokat is bemutatja a könyv. Olykor talán a könyvön túlmutató hatása is lehet, amit Semjén Zsolt szívügyének tart, hogy miként Szent Istvánt elfogadta szentként a keleti kereszténység, úgy Szent László Piroska lányát, aki Eiréné (Irén) néven bizánci császárné s az ortodox egyház szentje lett, szentként tisztelné a nyugati egyház.
Miért adunk ki könyveket nemzetünk nagyjairól? Részben azért, hogy a történelmi tanulságokat le tudjuk vonni, részben hogy példát adjanak, heroikus példákat a nemzeti megmaradásból.
Viszont elkerülik a két szélsőséget: a nemzeti romantika túlzásait, amelyek nem mindig megalapozottak, illetve azt a deheroizálást, amely nemzeti nagyjaink lekicsinylésével akar feltűnést kelteni. A sorozat a közép-európai nemzetek sorsközösségét is kifejezi: a Mátyás a románokkal és a csehekkel, Rákóczi a ruténokkal és szlovákokkal, a következő könyvek közül Zrínyi a horvátokkal, míg a Mária Teréziáról szóló munka pedig egész Közép-Európával való sorsközösségünket érzékelteti.
Tudatos hangsúly van a történészi tudományosságon, ugyanakkor a szaktörténeti jellegen. Például a Szent László-legendák kifejezik, hogy egy-egy valóságos esemény hogyan maradt fenn a nemzet emlékezetében, és milyen megtartó erőt jelentett a későbbi évszázadokban is.
Semjén Zsolt befejezésül köszönetet mondott valamennyi szerzőnek, elsősorban a sorozat szerkesztőjének: Bódvai Andrásnak.
A könyvbemutatót vezető Kiss Róbert Richárd adott még időt a kérdésekre, amelyek között a legérdekesebb egyben vélemény is volt: készül-e ebből a sorozatból fordítás a szomszédos országok nyelvén, vagy/és világnyelven, mert szükség lenne rá.
A miniszterelnök-helyettes elismerte, hogy a mi ügyetlenségünk is közrejátszik abban, hogy a jelentős nyugati könyvtárakból hiányoznak a történelmünkről szóló fontos munkák.
Nem ritkán – például az Erdélyről szóló könyveket – az emigráns román vasgárdisták tüntették el a kommunista titkosszolgálat biztatására. Ami ezt a sorozatot illeti, azon lesz, hogy legalább a könyv tárgyához kapcsolódó ország nyelvén készüljön fordítás, például Rákócziról szlovákul, Zrínyiről horvátul.
Végül Kiss Róbert Richárd megismételte, hogy a BGA Zrt. ingyenesen biztosítja a külhoni oktatási intézményeknek, valamint a hazai könyvtáraknak és tudományos szervezeteknek a sorozatot, amely könyvesboltokban meg is vásárolható, és szükség szerint újra nyomható a megjelent 3000 példányon felül. A Rákóczi-kötetből már készül is a második kiadás.
(Cservenka Judit/Felvidék.ma)