Komáromban is megkezdődött a hagyományosan minden évben megrendezett Tudomány Hete, amelyet a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium és a Tudományos és Műszaki Információs Központ (CVTI SR) évente rendez Szlovákia-szerte. A Selye János Egyetem „Tudomány és Technika Hete” elnevezésű programja november 8-tól november 12-ig tart, különböző helyszíneken (bővebben a kari oldalakon)– a részletes programokat itt találják. Egyik első rendezvénye a Tanárképző Karon, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (Jókai Egyesület) húszéves jubileuma kapcsán megvalósuló „Újra élünk” című kiállítás volt.
A komáromi egyetem „Tudomány és Technika Hete” keretén belül megvalósuló rendezvényen jelen volt Keszegh Margit, az egyesület elnöke, Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója, Horváth Kinga, a Tanárképző Kar dékánja és helyettese, Török Tamás, valamint Szarka László egyetemi docens.
Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke (Fotó: Szalai Erika)
A kiállításra érkező hallgatókat Horváth Kinga üdvözölte, aki röviden ismertette a kar hallgatóival egyesületük történetét az 1911-es alapítástól az 1947-es megszűnéséig. Elmondta, a 2000-ben újjáalakult egyesület Jókai Mór írófejedelem születésének 175. évfordulóján kezdte meg újra működését.
„A mindenkori Jókai Egyesület főbb célkitűzései közé tartozik a közművelődés fejlesztése, a magyar irodalom műveinek, alkotóinak megismertetése. Ezek az eszmék a Tanárképző Kar küldetéséhez is közel állnak, ezért megtiszteltetés számunkra az egyesület emlékkiállítását bemutatni” – fogalmazott.
A kiállítás az elmúlt 20 évben az egyesület által rendezett koncertek, előadások, megemlékezések, díjátadók, konferenciák, író-olvasó találkozók rendezvényeiről ad számot írásokkal és gazdag képanyaggal nagy méretű posztereken.
Horváth Kinga, a Tanárképző Kar dékánja (Fotó: Szalai Erika)
Keszegh Margit, a Jókai Egyesület képviseletében elmondta, amikor 20 évvel ezelőtt jogutódként folytatták az egyesület munkáját, még nem volt a maihoz fogható gazdag kulturális élet a városban.
„Most azt kell mondjam, nagy a konkurencia, színvonalas rendezvények sokasága valósul meg Komáromban. Ami külön öröm, hogy nemcsak a civil szervezetek, de az erre hivatott intézmények is egyre aktívabbak”
– emelte ki a városban működő színházat, könyvtárat, múzeumot.
Szarka László egyetemi docens (Fotó: Szalai Erika)
A Jókai Egyesület elnöke megköszönte a Tanári Kar vezetőségének a lehetőséget, hogy a kiállítás eljuthatott közvetlenül az egyetemistákhoz. Portálunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, ugyan a Duna Menti Múzeummal közösen, Komárom város és a Nyitra Megyei Önkormányzat támogatásával tavaly decemberben látható volt az Újra élünk! – a komáromi Jókai Egyesület jubileuma (2000–2020) című emlékkiállítás a múzeum Zichy-palotabeli részlegén, de sajnos a világjárvány miatt nagyon kevesen tekinthették meg. Ezért döntöttek úgy, hogy a kiállítás anyagát személyesen viszik el a nézőkhöz, főleg a tanulóifjúság tereibe.
Szarka László történész, egyetemi docens köszöntőjében örömének adott hangot, hogy az egyetem, azon belül is a Tanárképző Kar és a Jókai Egyesület személyesen találkozik ilyen formában egymással.
Felhívta hallgatóságának figyelmét, hogy Komárom egyik legfontosabb értéke a történeti öröksége – az épített, a szellemi, kulturális öröksége. „Mindaz az örökség, ami ezt a várost felrajzolja mindkét ország (Magyarország és Szlovákia – szerk. megj.) mentális térképére” – fogalmazott.
A Tanárképző Kar hallgatói, az első sorban Keszegh Margit és Csütörtöky József (Fotó: Szalai Erika)
A tanár szakos hallgatóknak hangsúlyozta, mennyire fontos az, hogy értelmiségiként tisztában legyenek annak a városnak a jelentőségével, ahol tanulmányaikat végzik. „Komárom a szlovákiai magyarság fővárosa, ennek a városnak a történelme olyan mozgósító erővel bír, hogy amennyiben ezt magukkal viszik bárhová a világba, egy olyan mintát visznek magukkal, amellyel példát mutathatnak” – jegyezte meg. Nyelvében, történetében, de még inkább intézményeiben él a nemzet – húzta alá, kiemelve a Komáromban működő múzeumot, színházat, könyvtárat és az egyetemet. Szarka viszont hangsúlyozta a civil szervezetek fontosságát is.
„A Jókai Egyesület kiváló példa arra, hogy a kőintézmények mellett az embereket tulajdonképpen akkor lehet bekapcsolni bármilyen fajta közösségépítő munkába, ha abban ők maguk is szerepelnek, ha az ő ötleteik valósulnak meg”. Arra biztatta hallgatóit, ők is szerveződjenek, hiszen az értelmiségi lét egyik meghatározó eleme a közösségben kifejtett munka.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
