Minden magyar politikai erőnek elemi kötelessége, hogy a nemzeti alapon szerveződő politikai erőket támogassa a szomszédos országokban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, aki arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nagyon távoli álláspontokat tapasztalhattunk meg a határon túli magyarok kapcsán, ám bízik abban, hogy idővel a szavazati jog kérdésében konszenzus fog kialakulni.
A kormánypárti politikus a jövő évi választásokról is elmondta a várakozásait: kemény hangnemre számít a kampányban, és a külföldi beavatkozási kísérleteket is elképzelhetőnek tartja.
– Hamarosan ráfordulunk a 2022-es országgyűlési választás kampányára. Ön mire számít a következő hónapokban?
– Szerintem egy olyan hangvétel fog megjelenni a magyar politikában, amit a korábbi választási kampányok során nem tapasztaltunk. A politika hangnemének eldurvulása sajnos a magyar országgyűlésben az elmúlt hónapokban is tetten érhető volt, ez pedig félő, hogy a választási kampányban sem lesz elkerülhető. Ugyanakkor a választási esélyeket illetően az a legfontosabb kérdés, hogy milyenek a reálfolyamatok Magyarországon. Kulcsfontosságúnak látom azt, hogy a magyar gazdaság jól teljesít, ami a különféle társadalompolitikai célkitűzések terén nagyon komoly mozgásteret jelent. Hadd hívjam fel a figyelmet hangsúlyosan a nyugdíjasok, fiatalok, a különböző szakmai és hivatásrendi szervezetek juttatásainak a növelésére, valamint a családpolitikában megszületett intézkedésekre. Ezek egyike sem valósulhatna meg, ha Magyarország nem tudna egy hatszázalékos gazdasági növekedést felmutatni. Hasonlóan fontosnak gondolom a járványkezelés kérdését, ami szintén elismerést vált ki. Bízom benne, hogy a magyar megközelítés, ami az emberi életet és az ország működőképességét egyszerre kívánja védeni és fenntartani, lehetővé teszi azt, hogy a pandémia a választásokat hátrányosan ne befolyásolja.
– Elképzelhetőnek tartja a külföldi befolyás megjelenését a kampányban?
– Igen, arra számítok, hogy az elkövetkezendő hónapokban különféle beavatkozási kísérletekre fog sor kerülni, nekünk pedig ezzel kapcsolatban a legfontosabb feladatunk, hogy higgadtan, de határozottan el tudjuk választani az egyes viszonylatban megjelenő beavatkozási szándékokra adott választ az adott viszonylatban meglévő és követendő alapvető érdekeinktől.
– Ön, mint az Országgyűlés Külügyi bizottságának az elnöke, miként látja most a külhoni magyarok helyzetét és szerepüket a hazai politikai folyamatokban?
– Bízom benne, hogy a külhoni magyarok aktívan részt fognak venni az országgyűlési választáson, hiszen a magyar országgyűlés immáron nemzetgyűlés. A Kárpát-medencéből egymillió honfitársunk élhet a szavazati jogával, emiatt kulcsfontosságú, hogy regisztráljanak, és a különböző határidőket tartsák be, így elkerülhetik azt, hogy érvénytelen szavazatot adjanak le. Ezt a problémát úgy tudjuk kezelni, ha felhívjuk a külhoni magyarok figyelmét arra, hogy bátran vegyék igénybe az együttműködő és támogató szervezetek segítségét a különféle adminisztratív feladatok lebonyolításában.
– Nemrég volt az évfordulója a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak. A hazai baloldal azóta is rendszeresen támadja a külhoni magyarokat, és a szavazati joguk elvételével kampányol. Ön szerint idővel a baloldal megváltozhat, és elfogadhatja a határon túl élő magyarok állampolgárságát és szavazati jogát?
– Az elmúlt harminc évben a külhoni magyarság kérdésében nagyon távoli álláspontokat tapasztalhattunk meg, a magyar társadalom pedig fokozatosan rákényszerítette a politikai erőket arra, hogy konszenzusos területként tekintsenek a külhoni magyarok kérdésére. Most ugyan vitatja a baloldal egy része a szavazati jogot, de a kettős állampolgárságot már nem, amit én nagy eredménynek tartok, mivel 2004. december 5-én még nem támogatták a kettős állampolgárság lehetőségét sem. Abban is bízom, hogy a jövőben egyértelmű üzenetet fognak e tekintetben küldeni a külhoni magyarok az ellenzéki politikai erők számára, hogy fogadják el a határon túliak szavazati jogát.
Emellett azt a közvélekedést is el kell érnünk, hogy minden magyar politikai erőnek elemi kötelessége, hogy a nemzeti alapon szerveződő politikai erőket támogassa a szomszédos országokban, és ne kampányoljanak se Romániában, se Szlovákiában, se máshol a külhoni magyar szervezetek ellen.
Folytatás: https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/hazank-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelme-mellett
(magyarnemzet.hu/Felvidék.ma)
