Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született Kassán és 1974. január 6-án, Buffalóban hunyt el. Ott is temették el. Földi maradványait 2021. október 26-án exhumálták, majd november 9-én Budapestre szállították. Újratemetésére ma, december 7-én 16 órakor kerül sor a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely 10/2-es parcellájában. A temetést a Barankovics István Alapítvány, a Szociális Testvérek Társasága és a Nemzeti Örökség Intézete szervezi.
De ki volt ez a bátor asszony, akinek a nevét négy évtizeden át elhallgatták? A kommunista korszakban csak Moldova György említette egyik írásában. Szülővárosában sem tartották számon.
Zadjeli Slachta Margit Borbála lengyel származású nemesi családba született, hiszen családneve – szlachta (olv. slachta) – nemességet, nemest jelent. Családi hagyomány szerint, magyar nemességet a 14. században szereztek.
Apja, Kálmán (1857–1936) a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Sárossy Borbála (1855– 1936). 1882-ben házasodtak össze. E frigyből hat leánygyermek született, pedig a házasság nem volt boldog. Margit lett a második. Anyai nagyapja sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos. Margit emigrálása után a Szabad Európa hullámhosszain Nemes Borbála néven szerepelt, ami a fentiek ismeretében nem meglepő.
A kassai felső leányiskola elvégzése után Kalocsán tanítói képesítést szerzett és több helyütt tanított. Amikor apja majdnem csődbe vitte a kassai bankot, három fiatalabb testvérével kivándorolt az Egyesült Államokba, de ő maradt és a szociális munka felé fordult. Az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra. Hazatérése után nővédő szociális tanfolyam előadója lett.
Farkas Edith 1908-ban megalapította a Szociális Missziótársulatot Fischer Colbrie Ágoston kassai és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök segítségével. 1918-ban, a rendkívüli politikai helyzetre való tekintettel engedélyezte tagjainak a politikai tevékenységet.
A nővérek megszervezték a Keresztény Női Tábort és Slachta indulhatott a választásokon. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben nemzetgyűlési képviselővé választották. Így lett az első női képviselő Magyarországon. Hallatlan és hálátlan dolog volt, hogy nő részt vegyen a politikai életben! Másrészt, mérföldkő volt ez a női egyenjogúság kivívásában. „A mandátumot úgy veszem át – mondotta –, mint egy imakönyvet, mint egy parancsot, hogy az én szociális irányzatom felett az imának, a keresztnek kell mindenkor őrködnie.” 28 beszédet tartott, ami miatt gyakorta támadták. Csupán női mivolta miatt. Mandátuma 1922-ben azonban lejárt, újraindulását Farkas megtiltotta és társulatából is kizárta.
Így 1923-ban néhány társával együtt megalapította saját társulatukat, női szerzetesrendjüket, a Szociális Testvérek Társaságát, melynek egyik kassai tagja, a ma már széles körben ismert, boldoggá avatott Salkaházi Sára lett. A szürke nővérek – ahogy nevezték őket – Kassán 1927 óta működtek Kowalcze Anita vezetésével. A Társaság a rendszerváltás után ismét megtelepedett a városban.
Slachta ezután is folytatta szociális területen munkásságát, de nemsokára az embertelenséggel kellett szembenéznie. 1940-ben a Keresztény Női Tábor (a nők állampolgári jogainak védelmére és érvényesítésére alapította) nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében.
1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen, levelet írt ez ügyben Horthy Miklósnéhoz (1941. 08. 13.). Határozott kiállásának köszönhetően a deportálásokat leállították, habár az elhurcoltak lemészárlását nem tudta meggátolni. 1942-től keresztény világnézeti kurzusokat szervezett, hogy ellensúlyozza a náci propagandát.
1942 márciusában Szlovákia nekifogott a teljes zsidó lakosság elhurcolásának. Slachta Rómában személyesen sürgette XII. Piuszt, cselekedjen. A pápa az ő hatására felszólította a szlovákiai püspököket, tiltakozzanak az államfőnél, aki „mellesleg” katolikus pap volt és a minisztereknél, a templomokban pedig tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Slachta rendjének intézményeit a menekültek szolgálatába állította. Neki köszönhetően sikerült 20 ezer szlovákiai zsidót megmenteni! Sajnos, a szlovák közvélemény erről vajmi keveset tud.
Üldözötteket rejtegetett, mint Heltai Jenő írót és Radnóti Miklós költő feleségét, hogy másokat ne említsünk az ezer bujtatott közül.
Ezekért a bátor cselekedeteiért 1969-ben megkapta Izrael Államtól a Világ Igaza kitüntetést. Emlékére fát ültettek a Jad Vasem kertjében.
1945-ben függetlenként ismét parlamenti képviselő lett. 1946-ban vette a bátorságot és egyedül állt ki a Magyar Királyság, mint megőrzendő államforma mellett a nemzetgyűlésben.
Kizárásáról a Magyar Nemzet tudósított 1948. július 7-én. Marosán György – közismert gúnynevén: Buci Gyuri, melyet a szélsőbaloldali politikus azért kapott, mert eredeti foglalkozása péksegéd volt – előadóként bejelentette, a mentelmi bizottság kihallgatta Slachta Margitot. Slachta a nem állami iskolák államosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával olyan határozati javaslatot terjesztett be, amely – állítólag – súlyosan sértette a magyar demokráciát és az ország szuverenitását. „A bizottság súlyosbító körülménynek vette, hogy nevezett képviselő a sértést akkor követte el, amikor az országgyűlés a nemzet demokratikus átnevelésének célját szolgáló törvényjavaslatot tárgyalta.“ Azt is negatívumként vették figyelembe, hogy Slachtát már egyszer az ország külpolitikáját sértő kijelentései miatt 60 napi kizárással sújtották. Schlachta Margit – mondja az előadó – a nagy horderejű javaslat tárgyalása alkalmával megnyilvánult lelkes ünnepi hangulatban a Himnusz eléneklése alatt, az Országgyűlés nagy megbotránkoztatására, tüntetően ülve maradt, ami által nemzetgyalázást követett el. A mentelmi bizottság egyhangúlag azt a javaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé, hogy Slachta Margitot az Országgyűlésből 12 hónapra zárja ki. A képviselők többsége ezzel – szégyenletesen – egyetértett!
73 éve volt kénytelen elhagyni Slachta Margit a magyar Országgyűlést az egyházi iskolák államosítását követő botrány miatt. Ekkor kezdődött „a nemzet demokratikus átnevelése“, melynek tragikus következményeit mindmáig érzékeljük!
A magyar parlamentben Kéthly Anna volt a második női képviselő, aki a szociáldemokrata párt színeiben szerepelt. Kassán kezdte karrierjét. Mindkettejükre mondták: „egyetlen férfi a Parlamentben”. Amikor Slachtát kizárták, született egy szóvicc. Tudja-e majd Kéthly folytatni azt a harcot, amit Slachta abbahagyott? Az utóbbi válasza egy szó volt: Kétli!
Az 1949-es választásokon is indulni akart, de a letartóztatás miatt ettől eltekintett. Június 22-én éjjel húgával együtt Ausztriába szökött, majd szeptemberben az Amerikai Egyesült Államokba távozott. Még visszatért rövid időre Bécsbe, de 1953-ban végleg az USA-ban telepedett le. Segítette az 56-os menekülteket. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el.
Most egy olyan személyiség kerül hazai földbe, aki mindkét totalitárius rendszer ellen küzdött, miközben nem tévesztette szem elől Krisztus tanítását. Hajtsunk ma fejet emléke előtt és őrizzük meg emlékezetünkben!
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
