Napjainkban lassan teljesen eltűnnek tájainkról a kisiskolák. Nemcsak az egykori összevont évfolyamok elavultnak vélt oktatási módja miatt, de a szülők „igénye” sem engedi meg, hogy netán egy falusi iskolába járjon gyermekük, hátrányos helyzetűvé váljon, vagy éppen a kisiskolában a helyi lakosság összetétele miatt viszi a szülő gyermekét a több kilométernyi távolságra lévő iskolába. Több helyen a fenntartó önkormányzatok érzik anyagi tehernek (nem gondolva a jövő nemzedékére) egy kisiskola (1-4. évfolyamú) régi iskolatípust idéző, akár összevont osztályokkal történő működését. Na meg az egymást váltó kormányok sem igazán támogatják a helyi iskolák működtetését, s persze a demográfiai gondok miatt sem előnyös a kisiskolák fenntartása.
Ennyi oka van, vagy lehet annak, hogy a Felvidéken sorra zártak be az utóbbi években a kilencvenes évek elején megnyitott kisiskolák.
S mégis még van ellenpélda. A Párkánytól 2 kilométerre levő Nánai Alapiskola újranyitásának harmincadik évfordulóját éli, s reméljük ünnepeli is majd.
A régióban talán az egyetlen (van, ahol még az iskola épületét is lebontatta a polgármester), a kisújfalusi létezik még kevés létszámú tanulóval.
A jelenleg 1120 lakosú település 1960 és 1989 között Párkányhoz tartozott, mely megszűnt járási székhelynek lenni. Nagy érvágás volt ez a község részére. Számtalan leépülést okozott nemcsak az oktatás területén, de minden irányú befektetés szempontjából is.
Egyedül a kultúra élt és virágzott a Csemadok jóvoltából, meg a nőszervezet a romos kultúrházban, majd annak híján az állami gazdaság tanácstermében, majd a képviselők harcának köszönhetően felépített, hiányos felszerelésű kultúrházban, aminek inkább klub jellege volt, és van ma is.
1989 volt a lehetőségek éve, s a falu 1990-ben (nagy harcok árán, kisemmizve minden hagyatékból, nulla költségvetéssel) elindult a maga útján. S persze egy tapasztalatlan polgármesterrel az élen, aki azonban nagy-nagy lendülettel indította meg a falu újjáépítését.
1990-ben már az önálló önkormányzat élén álló polgármester és néhány képviselő első gondolata volt az iskola visszaszerzése, vagyis a nánai kisdiákok helyben történő tanítása.
A helyi pedagógusok adottak voltak. Már csak a szülőket kellett meggyőzni a kisiskola előnyeiről. Nehéz volt. A fiatal szülők előtt nem voltak példák, csak azok, akik egykor ilyen iskolából kerültek ki az életbe, minden hátrányos helyzet nélkül, ezt azonban nem tekintették követendő példának.
Azóta folyamatosan működik a helyi kisiskola. Jöttek viharok és rendeletek, de hála a mindenkori önkormányzatnak, a jó pedagógusoknak, és persze az azóta már megértő szülőknek, semmi nem lehetetlenítette el a működést. Még az sem, hogy a több mint százéves, akkor még korszerűtlen, de felújított öreg iskola falai közé vonultak be a gyerekek. Drubits László polgármester a legalapvetőbb feltételeket megteremtette az oktatáshoz.
Úszótanfolyamon a nagyobbak (Fotó: Nánai Alapiskola archívuma)
Drubits Ilona személyében egy tapasztalt, neves pedagógus indította el a tanítást az 1991/1992-es tanévben 13+21 kisdiákkal. Káplóczky Beáta tanítónő volt a másik helyi oktató, mindketten élvezték a szülők bizalmát.
Az évek folyamán a létszám néha lecsökkent 12-15-re a négy évfolyamban, de szerencsére soha nem merült fel a következő önkormányzatoknál sem az iskola megszűnése.
2004-ben annyi változás történt, hogy az akkor alig 15 éves emeletes óvoda épületébe költözhetett az iskola is, ehhez új tantermeket alakítottak ki. Mindezt a takarékosság tette szükségessé, és az épület korszerűsége is adta a lehetőséget.
S hogy milyen elfogadott és népszerű a helyi kisiskola napjainkig is? Csaknem mindig van Párkányból is utaztatott kisdiák, akinek a kis közösség, a minden gyerekkel való külön törődés, foglalkozás, az udvari levegőzés, játék lehetősége nemcsak szimpatikusabb, de egészségesebb ma már a szülők szemével nézve is.
A korszerű oktatást nyújtó képzett tanítók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyerekek az első éveikben sokoldalúan tájékozottá, felszabadulttá, önállóvá váljanak, és a lehető legtöbbet megismerjék a körülöttük lévő világból, annak szépségből.
Iskolai programjaikban, és azokon kívül is bejárják a régió földrajzi, néprajzi, turisztikai nevezetességeit, de járnak a komáromi színházba, budapesti gyermekprogramokra, megismerkednek Szlovákia legszebb tájaival. Tanítóik nyáron sem „engedik el a gyerekeik kezét.” Míg egykor a Csemadok táboraiban nyaraltak kedvezménnyel, ma már az iskola szervezi nekik nyaranta a cimboratábort.
S hogy mindez hogy kamatozódik a gyermekek életében?
Az iskola jó kapcsolata az önkormányzattal, a Csemadokkal, az egyházzal, nyugdíjasklubbal azt eredményezi, hogy a nánai kisiskola minden rendezvényben, programban szerepel, kibontakoztatva a tanulók egyéniségét, bátorságát.
A templomban ők a ministránsok, a párkányi plébánia esperese külön gondot fordít rájuk. Nyáron egyházi tábort szervez a részükre. Bekapcsolódtak magyarországi meghirdetett versenyekbe is, ahonnan kitüntetéssel tértek haza 2018-ban. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Örökség serleg elismerést adományozott Nána község kisiskolájának. Az elismerést ünnepi keretek között vehették át Budapesten.
Az elmúlt harminc év azt bizonyítja, hogy nem egy iskola létszáma, rangja, tömegbázisa minősíti az onnan kikerülő kisdiákokat tudását, ismereteit, hanem az a légkör, ahol megmaradhat a gyermek egy igazi szabad gyermekkorát élő, és sok-sok ismeretet, élményt nyújtó közösségben, nyugodtabb oktatási légkörben, amely meghatározó tartást is biztosít a gyermek fejlődésében.
Túrázás a szőlőhegyen (Fotó: Nánai Alapiskola archívuma)
Mindezért mindent megtettek a mindenkori helyi (vagy akár bejáró) pedagógusok. Nekik köszönhető elsősorban, hogy elismerést kapnak mind a szülőktől, mind a gyerekektől. S persze a mindenkori önkormányzatnak, melynek tagjai kezdettől tudatosították, hogy az iskola tanulói a jövő nemzedékének lokálpatriótái lesznek a községben.
Isten éltesse a Nánai Alapiskolát!
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
