Hamarosan debütál Vitézy László új játékfilmje, Az énekesnő. Az alkotás Szűcs Sándor futballista és Kovács Erzsi táncdalénekesnő tragikus történetének állít emléket és a kommunista rendszer kegyetlenségeit jeleníti meg. Premiervetítését március 25-én, 20:45-től láthatják a Duna nézői.
Az ötvenes évek Magyarországának rideg valóságát mutatja be Az énekesnő című tévéfilm. A korabeli diktatúrarendszer egy elfeledett tragédiáját vette alapul Vitézy László rendező, melyben két fiatal szerelmes kapcsolatát használták fel politikai nyomásgyakorlásra. A főszerepekben Bánovits Vivianne-t és Herczeg Pétert láthatjuk. Tóth Ildikó, Szarvas József, Györgyi Anna, Fesztbaum Béla és Reviczky Gábor mesterien jelenítik meg az elnyomó rendszer agresszorait. Az Újpesti Dózsa elnökét Dörner György, Sebes Gusztávot, az Aranycsapat szövetségi kapitányát pedig Pindroch Csaba alakítja. A Megafilm produkcióját a Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros jegyzi.
Vince, a nagy karrier előtt álló focista beleszeret a tehetséges énekesnőbe, Valiba. Az elvált asszony és a még házasságban élő futballista románca ellentmond a szocialista erkölcs alapelveinek.
A pár a disszidáláson gondolkodik, miután Vincét egy olasz csapat akarja szerződtetni. A magyar válogatott több klasszisa kap hasonló ajánlatot, ezzel a hatalom is tisztában van, ezért drasztikusan lép fel.
Az Államvédelmi Osztály feladata, hogy a futballistákat itthon tartsák, ehhez az erőszak és a megfélemlítés módszerét választják. Az elvtársak úgy döntenek, Nagy Vince életmódja alkalmas arra, hogy példát statuáljanak vele. Barátokon keresztül csalják tőrbe a védőt, aki végül egy koncepciós pernek esik áldozatul. Nemcsak személyét, emlékét is megpróbálja eltörölni a rendszer.
Vitézy László már több ízben foglalkozott ezzel az időszakkal, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a közelmúlt történelme is megjelenjen a hazai filmművészetben:
„Számos kérdés tisztázatlan azzal kapcsolatban, hogy mi történt 1945 és 1949 között a magyar kisemberekkel, milyen eszközökkel próbálták őket ellehetetleníteni és vagyonuktól megfosztani. Ennek a korszaknak a megjelenítésére hihetetlen nagy szükség van.
Ez nem egy leíró film, főként a lélektani történésekre épít, pontosan ezért szándékosan vannak túlsúlyban a közeli képek, hiszen a szemek tükrözik leginkább az érzelmi folyamatokat és a szereplők közti viszonyokat. Nagyon fontos volt számomra a megfelelő karakterek megtalálása, több esetben is jó szándékú arcokkal párosulnak a kegyetlenségek, hiszen „az ember annál szörnyebb, minél emberibb.”
Vali szerepében Bánovits Vivianne-t láthatjuk, akinek ez már az ötödik közös munkája a rendezővel: „Első tévéjátékfilmemet húszévesen készítettem Lászlóval, ami Móricz Zsigmond Pillangó című művének filmadaptációja volt. Tekintettel a korábbi sikeres együttműködésekre, most is nagy örömmel fogadtam a felkérést, hogy én formáljam meg Vali karakterét. Elképzelni is nehéz, hogyan tudta ez a nő ennyi átélt szörnyűség, meghurcoltatás és több év börtön után folytatni az életét. Egy ilyen szerep mindig megterhelő lelkileg, és alapos felkészülés előzte meg, amihez számos archív felvételt használtam fel.
Lászlóval is nagyon sokat beszélgettünk a korszakról, melyet – úgy gondolom – fontos, hogy az én generációm is megismerjen. Főszereplőtársammal, Herczeg Péterrel korábban még nem játszottunk együtt, de így is tökéletes volt az összhang, rendkívül tehetséges színésznek tartom.”
Kivételes atmoszférát teremt a film, melyben drámai sorsokon keresztül válik átélhetővé, átérezhetővé a szocializmus szörnyűsége. Bár a történet az ’50-es években játszódik, és egyértelműen megmutatja a kommunizmus borzalmait, azt is láttatja, hogy mindez az emberi lelkekben nem volt „fekete-fehér”. Az egyedi alkotói koncepció a szűk, közeli képi világgal teszi hangsúlyossá az érzelmeket, Pap Ferenc operatőr beszédes portréi segítségével. Emellett a kiváló színészi alakításokon keresztül is beleélheti magát a néző a kínzások, megaláztatások utáni kiüresedettség érzésébe.
Az énekesnő című tévéfilmet március 25-én, 20:45-től vetíti a Duna.
(MTVA)