Május 22-e, Casciai Szent Rita szerzetesnő liturgikus emléknapja ebben az esztendőben épp vasárnapra esett. Megemlékeztek a reménytelen esetekben is segítő, pártoló Szent Ritáról a felső-csallóközi búcsújáró helyen, Nagymagyaron is.
Itt kell elmondani, hogy a húsvétot követő 5. vasárnapi Szent Rita-búcsú jelentette a csúcspontját az immár január végétől 15 csütörtökön – zöldcsütörtököt nem beleszámítva – át zajló ájtatosságoknak. Ezen alkalmakkor a fél hatkor kezdődő szentmisét lelki program előzte meg.
Minden egyes 15 alkalomkor a környékbeli és távolabbi lelkiatyák jöttek el Nagymagyar egyházközségbe Naszvadi Sándor helybéli esperesplébános meghívására, mindig máshonnan, s mutatták be a legszentebb áldozatot.
Emellett szebbnél szebb homíliákat, buzdító szavakat, elgondolkodtató prédikációkat hallgathattak meg a hívek, s zárhatták azokat szíveikbe.
A vasárnapi búcsú főcelebránsa mons. Zvolenský Stanislav pozsonyi érsek-metropolita volt. Ünnepi szónok a szombathelyi születésű Martos Levente Balázs atya, Szombathelyi Egyházmegyei Felnőttképzési Püspöki Referens, jelenleg pedig a Központi Papnevelő Intézet rektora volt, aki már nem először látogatott el a Rita-búcsúra.
A zarándoklatra csaknem 20 km-ről, a másik kedvelt és szeretett csallóközi búcsújáró helyről, Bacsfa-Szentantalról érkeztek gyalogosan a Mária-út PT szervezésében Katona Júlia és Méhes Richárd zarándoklatszervezők vezetésével csaknem másfél tucatnyian.
A búcsú elmaradhatatlan része volt a rózsák megáldása a mise vége felé közeledve. Utána körmenetre került sor a templomtól a Fő utcán a Szenc–Somorja kereszteződésig.
Élen a laikus zászlóvivők és szoborhordó segédek haladtak, majd a ministránsok, kispapok, papok, Kiss Róbert vikárius, kanonok, Zvolenský Stanislav érsek, s a hívek. Félúton térdhajtással hódoltak az Oltáriszentség előtt. A falubeli fúvószenekar a körmenet során, de a búcsú bevégezte után is fújta az egyházi és világi énekek dallamát a zarándokok örömére.
Jó volt 3 év után újból szép számban összejönni a zarándokoknak Nagymagyar Szent Rita-búcsúján, régi, avagy rég látott ismerősökkel találkozni, egymást buzdítani, erősíteni, biztatni, örömet szerezni.
(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)