Június 4-én, a nemzeti összetartozás emléknapja alkalmából a Reviczky Társulás
székházában a társulás tagsága és egyben a lévai magyarság is felemelő esemény részese lehetett, hiszen ezen a napon került sor Nagy Mátyás felsőpéli hagyományőrző ezermester, fafaragó művész emlékoszlopának ünnepélyes leleplezésére a Reviczky Ház udvarán.
Az alkotóművészt, a lévai magyar intézmények és szervezetek képviselőit,
tagságát és a szép számban megjelent emlékezőt Ševeček Judit, a társulás titkára köszöntötte. Ezt követően Urbán Zoltán ünnepei beszédében többek között kiemelte: „A magyar nemzet kivételesen erényes és nem utolsósorban erős! Tiszteli s óvja elődei hagyatékát. Mivoltát a kereszténység alapelvein leli, Istenben bízik, fohászkodik, és nem felejt. Nem felejti el az elcsatolt és a történelmünk viharaiban emigrációba kényszerült nemzettársait és azok ma élő nemzedékeit sem. Sorsuk fontos része az öntudatnak! Mi, a Reviczky Társulás ezért úgy döntöttünk, hogy a mai nap a memoár jegyében fog telni, s ezt mint olyat, a nemzeti összetartozás emlékművében örökítjük meg, hogy majd unokáink és méltón tudjanak ezen a napon emlékezni, s nem utolsósorban éltetni a dicső magyar nemzetet. Őszinte köszönet illeti Nagy Mátyás művész urat, ki házunkat megajándékozta ezzel az érdemes alkotással, hogy az emlékmű méltó helyét lelje a Reviczky Házban.”
A megemlékezők egy csoportja (Fotó: Müller Péter)
Majd következett a délután legfelemelőbb pillanata, mikor Nagy Mátyás és Urbán
Zoltán a jelenlevők tapsa közepette leplezte le a gyönyörű emlékoszlopot. Ezt követően
Urbán Zoltán egy ajándékcsomaggal mondott köszönetet Nagy Mátyás adományáért és annak a lélekemelő megformálásáért. Majd a lévai magyar szervezetek
képviselői egy-egy nemzetiszín szalaggal díszített fehér rózsát helyeztek az emlékoszlop alá.
Urbán Zoltán beszéde (Fotó: Müller Péter)
Ezután követően Müller Péter, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztályának vezetője az emlékoszlopon megjelenített jelképrendszerrel ismertette meg az emlékezőket, mely
ismereteket Nagy Mátyás alkotóval folytatott számos találkozása alkalmával gyűjtött
össze.
Többek között elmondta: „Az emlékoszlop alkotója Nagy Mátyás, felsőpéli hagyományőrző ezermester, fafaragó művész ősi jeleink, szimbólumaink nagy ismerője, aki ennek a gyönyörű emlékoszlopnak a megalkotásával egyre jobban feledésbe merülő ősi képi kultúránkat hozza vissza a köztudatba, s remélem, sokaknak kelti fel érdeklődését. Kérem, engedjék meg, hogy röviden elmondjam, hogy milyen üzeneteket hordoz a Reviczky Ház udvarán felavatott nemzeti összetartozás emlékoszlopa.
Nagy Mátyás és Urbán Zoltán a leleplezett emlékoszloppal (Fotó: Müller Péter)
Az emlékoszlop legfelső részén eredetmondánk szent madara, a turul látható, melynek
kitárt szárnyai óvják a mindenkori magyarság szellemi és fizikai szállásterületét, de
ugyanakkor áldást is osztanak az emlékoszlopot megtekintő személyre. Szeme a
túlvilági és földi élet ősi jelképeivel, a felülről lefelé, illetve alulról felfelé forgó szélrózsás
rozettákkal van ábrázolva. A szíve helyén az összetartozás ősi szimbóluma az
emlékoszlop szakrális központja, mely alatt a Kárpát-medence fő folyamaival, regionális
folyóinkkal, a Garammal és az Ipollyal, valamint Léva földrajzi helyével azt a tágabb és
szűkebb földrajzi tájegységet jeleníti meg, melynek magyar népessége szellemileg és
kulturálisan ugyanahhoz a nemzethez, a magyar nemzethez tartozónak érzi magát, hiszen
mindannyian ugyanazokból a gyökerekből táplálkozunk, egy a kultúránk, a nyelvünk, a
hagyományunk és ugyanaz az identitásunk is.
Az emlékoszlop jelképeinek ismertetése (Fotó: Müller Éva)
A turul szárnyain ábrázolt égtájilag tájolt jelképek, mint a nap és a hold egyrészt a világegyetemben betöltött egymást váltó szerepük folytán az univerzum örökkévalóságát, de a férfit és a nőt is megjeleníti. A turul egy-egy szárnyán ábrázolt ősi férfi és női szimbólumok a Jóistentől teremtett világ azon alaptörvényét is kifejezésre juttatják, hogy ahogy a turul két szárnya létének egyik alapja, úgy a férfi és nő, és azok családban való szerepük az emberi és nemzeti lét folytonosságának és megmaradásának fundamentumát képezi.
Az emlékoszlop alsó része egy gúla alakú csúcsban végződő kopjafa, melyen a felállítás
éve – 2022 – rovásírással van kifaragva. A két ezrest és két tízest ábrázoló rovásjeleket az
alkotóművész más-más díszítéssel faragta meg, hogy az emlékoszlop kopjafa része
oldalnézetből a család, mint a nemzeti lét és annak megmaradása fontosságát
hangsúlyozza. Ugyanis a felső ezres rovásjel a kereszténységet, az alsó ezres jel az apát, míg a felső tízes jel a gyermeket, az alsó pedig az anyát jelképezi.
Nagy Mátyás szívesen válaszolt az érdeklődőknek (Fotó: Müller Péter)
A kereszténység jelének a család feletti elhelyezkedése a család harmonikus életének szakrális erőforrását jelképezi. Az emlékoszlopon a gyermek apa és anya közötti helyzete, mint a rügyből kifakadó új hajtás, a nemzet következő nemzedékekben való újjászületését ábrázolja. Az emlékoszlop kopjafa része fehér akácból készült, mely az Újbars környéki Garam-partról származik. A turul kitárt szárnyai és a Kárpát-haza táblája – mely utóbbi körvonalai a turul kitárt faroktollai is egyben – kék akácból lettek megformálva, s azok fáját az ipolyszakállosi Ipoly-part adta.”
A sokakat könnyekig megható esemény a világháló segítségével a Csík zenekar Hazám, hazám c. gyönyörű dalával fejeződött be. A jelenlevők közelről is megcsodálták a gyönyörű alkotást és számos kérdést tettek fel az alkotóművésznek.
Az emlékezők azonban nem siettek haza, mert a Reviczky Ház klubhelyiségében kivetített formában közösen szurkoltak a magyar csapatnak az aznapi magyar–angol focimeccsen. Nemzeti csapatunk történelmi győzelmét kitörő örömmel ünnepelte a közösség, 20:22-kor pedig az emlékoszlop alá helyezett összetartozás lángja ragyogta be a Reviczky Ház belső udvarát. Aki aznap a Reviczky Házban járt, életre szóló élménnyel gazdagodott.
(Müller Péter/Felvidék.ma)
