Päivi Räsänen volt finn belügyminisztert, képviselőt és Juhana Pohjola evangélikus püspököt ez év tavaszán első fokon felmentettek minden vád alól. Homoszexuálisok diszkriminációjával és gyűlöletszítással vádolták őket. A főügyész valószínűleg fellebbezni fog az ítélet ellen. Ezek szerint az a meggyőződése, hogy „bűncselekmény a zsidó-keresztény civilizáció, az európai kultúra alapját képező Szentírás idézése, tanításának megvallása és az ezek alapján megfogalmazott értékítélet”. (Mészáros István László)
„Ez a szólás- és vallásszabadság győzelme. Ha elítéltek volna, akkor a prédikálás, tanítás és a Biblia terjesztésének joga törvénytelenné vált volna” – nyilatkozta Päivi Räsänen, akinek férje lelkipásztor. „Isten gyűlöli a bűnt, de annyira szereti a bűnöst, hogy elküldte egyszülött Fiát a bűnösök megmentésére”. És nem volt hajlandó bocsánatot kérni azért, amit Pál apostoltól idézett.
A püspök többek között azt nyilatkozta, az ügyész keresse meg a Bibliát a könyvespolcán, és olvassa el a maga kontextusában a mondottakat.
A feljelentők sértőnek és elfogadhatatlannak minősítették az apostol gondolatait, így a bíróság arról is döntött, cenzúrázható-e a Biblia, s hogy létezik-e még egyáltalán vallásszabadság.
A gyűlöletbeszédnek minősített szöveg így hangzott: „Hasonlóképpen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén…” (Rómaiakhoz írt levél 1:27)
Ez a szégyenteljes koncepciós per is ráirányította a figyelmet arra a kérdésre, hogy a Biblia homofób lenne? Ír-e valamit a homoszexualitásról?
Vita tárgya lett, hogy azt, amit a Bibliában ma homoszexualitásnak fordítanak, a héber és görög szöveg így adta-e vissza, az volt-e eredeti értelme?
Mózes 3. könyvében 18:22 versben az áll a modern magyar bibliafordításban (1975), hogy „Férfival nem hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az.” A régi német fordításban ez olvasható: „Ne háljon a férfi fiatal fiúkkal, ahogyan az asszonnyal, mert az utálatos”. Tehát a pederasztiát tiltja. (Luther 1534-es fordítása is így értelmezi. A Knabenschänder /fiúszeplősítő/ kifejezést használja. Pál első levelének német fordítása is ezt alkalmazza, a magyar szöveg fajtalanokat mond). Ahogy Pál Apostol is a korinthusbeliekhez írott első levelében világosan kimondja, a paráznák, bujálkodók, fajtalankodók és még sokan mások, nem örökölhetik Isten országát (6:9). A görög arsenokoitai-t (latinul praedico, paedico) itt bujálkodónak fordítják pedig a pederasztiára vonatkozik, magyarázzák egyesek. Az ókori görögöknél gyakorta megtörtént, hogy a nevelők a növendékeikkel szexuális kapcsolatot létesítettek. Könnyen meglehet, hogy az apostol valóban ezt kifogásolta és ezért használta ezt a görög kifejezést.
Ed Oxford amerikai teológus, a Talbot Teológiai Iskola tanítványa azt kutatja, hogyan fordítják a Bibliát az LMBTQ emberek ellen. Az elébb idézett megfontolásokat is ő tette közzé. Megközelítése hibás, ezért messzemenő, ám téves következtetésekre jut. Ugyanis szerinte, mivel a Biblia nem említi a homoszexualitást, azt a következtetést vonja le belőle, hogy az Úristen jóváhagyja azt! Többek között azt a hamis tanácsot adja: „Keressünk meg más LMBTQ keresztényeket, akik már kellőképpen körüljárták ezt a témát, és eljutottak a szexualitásuk és Isten közötti békességre.”
Pedig eléggé világos a helyzet. Elég csak a Tízparancsolatot elolvasni. Ne paráználkodj! – mondja az egyik.
Sokan elfelejtik, hogy a Biblia szerint a szex csupán házasságon belül engedélyezett! Az pedig csakis egy férfi és egy nő között jöhet létre. Ebből következik, hogy csupán férj és feleség szeretkezhet egymással Istennek tetsző módon, a többi kapcsolati forma tiltott, tehát bűnös. Mindenki tudja, mit értek ez alatt, nem szükséges részletezni a többfajta lehetőséget.
Pál apostol a rómaiakhoz írott levelében bővebben tér ki erre. Érdekes módon ezt az amerikai teológus nem említi: „Mint ahogy asszonyaik felcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel [leszbikusság!], ugyanúgy a férfiak is elhagyták a női nemmel való természetes érintkezést, és egymás iránt gerjedtek fel kívánságukban, férfiak férfiakkal fajtalankodtak, de el is veszik tévelygésük méltó jutalmát önmagukban.” (1:26b-27)
Birtalan Balázs 149 oldalas könyvet szentelt a témának: Halállal lakoljanak? (A homoszexuális ember, 1997). A következőket írja a 7. oldalon „Én viszont római katolikus vagyok, s míg homoszexualitásomon nem tudok változtatni, katolikus mivoltomon nem vagyok hajlandó. Leírt nézeteim ehhez igazodnak… Nem divatos ma ilyesmivel «dicsekedni», és többen nyilván tamáskodva fogadják, de kijelentem: vallom az Apostoli Hitvallás és a Nicea–Konstantinápolyi Hitvallás minden tételét, s magaménak tekintem a Római Katolikus Egyház valamennyi tévedhetetlennek és visszavonhatatlannak deklarált tanítását.”
Itt csak az zavaró, hogy az Apostoli és a Neceai-Konstantinápolyi Hivatallás egy és ugyanaz.
A szerző azzal érvvel többek közt, hogy a homoszexualitást a bibliai kinyilatkoztatás nem említi. De nincs okunk feltételezni, hogy a Biblia ne tartaná ezt paráználkodásnak, az elébb elmondottak szerint.
A Szentírás leírja a követendő gyakorlatot, amit az előbb vázoltunk, tételesen nem kell felsorolnia a tiltott (elfogadhatatlan, tehát bűnös) cselekményeket/praktikákat. Ez nem egy modern büntető törvénykönyv!
Bármelyik formáját is gyakorolja az illető, a „méltó jutalom” a pokol. Ezt tanítja a római katolikus egyház is. Ha a szerző ezt elfogadja, akkor hitvallása és életmódja között ellentét feszül! Két urat próbál szolgálni, ami képtelenség.
„A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért.” A ti testetek Krisztus tagja, nem szabad parázna nők tagjaivá tenni, s egy testté lenni velük – int Pál a korinthusiakhoz írott első levelében. – „Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik.” Mert testünk a Szentlélek temploma. (6:13b-19)
Tehát, aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele. Ebből következik: aki parázna férfival egyesül, szintén egy testté lesz vele! Teljesen lényegtelen, hogy férfi, vagy nő a partnere!
Ezt lehet csűrni-csavarni, lehet mellébeszélni, de a tanítás lényegét, alapját nem érinti. „…a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez és lesznek egy testté.” (Mózes első könyve 1:24) Vagy Ádám és Éva egyszer a vádlottak padjára kerül?
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
