Talán olvasóink közül is kevesen tudják, hogy a palócok nem csupán felvidéki településeken és az anyaország adott térségében élnek, hanem a Délvidéken és Kárpátalján is találunk palóc falvakat. Ők is jelen voltak az augusztus első hétvégéjén Ipolyszécsénykén megtartott VII. Palóc Világtalálkozón. A szerbiai Kupuszina mellett a kárpátaljai Nagydobronyból is érkeztek szép népviseletbe öltözött jó palócok az Ipoly menti községbe.
Nagydobrony a közel hatezres lélekszámával az egyik legnagyobb kizárólag magyarlakta település Kárpátalján. A községen kívül csupán Beregrákoson beszélik a palóc nyelvjárást Kárpátalján.
Nagydobrony visszatérő vendége a világtalálkozónak. Nagy Gizella, a nagydobronyi küldöttség vezetője a Felvidék.ma kérdésére elmondta:
„Azért veszünk részt a világtalálkozókon, hogy a palóc testvéreinkkel kapcsolatban legyünk. Szerteszét vagyunk a világban, így kevés a közös alkalom, ahol bemutatkozhatunk, ismertethetjük a népszokásainkat.”
Zöld Ág Énekkaruk fellépett a szombati főprogramon, emellett bemutatták a néphagyományaikat, szőtteseket, mintás terítőket, dobronyi palóc motívumokkal díszített kerámiákat hozták magukkal. A textilmunkák zömmel a múlt század első harmadából, feléből származnak.
Beneveztek a palóc gasztronómiai versenybe is az egyedi ízesítésű nagydobronyi töltött káposztával és a tormalevélbe töltött darával. Töltött káposztájuk a szokásosnál jóval kisebb méretű, és édeskáposzta-levélbe csavarják a tölteléket. Az ízvilága is különleges.
A kárpátaljai palócság eredetének felkutatása még nem történt meg. Senki nem tudja alátámasztani a palóc eredetet – tette hozzá Nagy Gizella.
Nagydobrony több szálon is kötődik a mai Felvidékhez. A második világháború idején Losoncra és környékére telepítettek ki sok nagydobronyi családot. A világégést követően a társadalmi berendezkedés és az országhatárok módosítása után ezek a családok visszatértek a már Szovjetunióhoz tartozó Kárpátaljára. Ez a kényszerített vándorlás megerősítette, elmélyítette palóc tudatukat és a nyelvjárásukat.
A népviseletük is különleges. A Bereg-vidéken lévő település viselete nagyban eltér a környező községek népviseletétől.
A nagydobronyiak harmadszor vettek részt a Palóc Világtalálkozón. „Szellemileg és lelkileg is feltöltődtünk. Kapjuk a pozitív visszajelzéseket, információkat. Igyekszünk mindenbe bekapcsolódni” – fogalmazott Nagy Gizella.
Színpompás népviseletükben a piros, apró mintás virágmotívumok dominálnak. A Zöld Ág Énekkar viseletbe öltözött tagjai részt vettek a palóc lakodalmas menetben is, mely végighaladt Ipolyszécsényke utcáin.
Az énekkar 2018 őszén alakult meg a Nagydobronyi Községi Tanács támogatásával. 2021-től bejegyzett jótékonysági nonprofit civil szervezetként működik. Az énekkar és a szervezet vezetője Hidi Erika. Fő céljuk a vallási és magyar nemzeti kultúra ápolása, megőrzése és fenntartása. Emellett a közösség érdekében jótékonysági eseményeket is szerveznek. Repertoárjukban találhatók népdalok, valamint egyházi és hazafias énekek egyaránt. Kárpátalja mellett Magyarországon és a Felvidéken is felléptek.
Amint az énekkar tagjai megfogalmazták, „énekeink és dalaink által próbálják átadni hitüket, szeretetüket az embertársaiknak”.
Nagydobrony a mai napig őrzi népszokásait, népviseletében gazdag hagyományait. Bár népviseletét már nem a napi viseletben őrzi, de ma is varrnak, hímeznek a nagydobronyi asszonyok.
A településen gyűjtött népdalt egykor Bartók Béla és Kodály Zoltán is. Ismertek itt máig a nagydobronyi népballadák, és híresek a lakodalmi szokások. A lakodalmi kendőkön, szőtteseken pedig máig megtalálhatók a dobronyi rózsák.
A dobronyi fazekasság is híres volt, melynek hagyományait Hidi Endre keramikus, iparművész vitte tovább a településen. Az ő alkotásai is megjelentek Ipolyszécsénykén.
A palóc testvéri összetartozás és szeretet napjaink ukrajnai történései mellett talán még inkább erősíti a nagydobronyi közösséget, segítve megmaradásukat.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)