Ünnepi istentiszteleten iktatták be október 9-én a zsigárdi egyházközség élére Tóth Krisztián megválasztott lelkipásztort, akit köszöntött Iván István, a gyülekezetben 38 éven át szolgáló, nyugalmazott lelkipásztor is. A beiktatási ünnepi istentisztelet a református templomban Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző igei szolgálatával zajlott.
A gyülekezet a koronavírus-járvány miatt két évig várt erre az alkalomra, amelyen elbúcsúztatták Iván István lelkipásztort, aki harmincnyolc éven keresztül szolgálta a község reformátusait.
A 2020-as év vége felé megcsörrent Tóth Krisztián komáromi beosztott lelkész telefonja, s a vonal túlsó oldalán bejelentkezett a zsigárdi gyülekezet gondnoka, Baranyay Alajos, aki közölte a presbitérium egyhangú döntését: őt szeretnék meghívni Iván István lelkipásztor nyugdíjba vonulása után a megüresedett lelkészi állás betöltésére. A célirányos kérésük tudatos volt, egy ajánlás alapján a youtube-on megnézték az egyik szolgálatát, s úgy vélték, Tóth Krisztián személyében megtalálták a leendő lelkipásztorukat.
„Egyfajta jelnek tulajdonítottam a telefonhívást, mivel akkoriban egy környékbeli lánynak udvaroltam, holott én mindig is hazavágytam a szülőföldemre. Aki megkérdezte, hol szeretnék szolgálni, mindig Gömör volt a válaszom, hiszen a szívem odahúz még most is” – mondja kertelés nélkül Tóth Krisztián frissen beiktatott lelkipásztor, aki ennek ellenére sem bánta meg döntését.
Tudomása ugyan volt arról, hogy a zsigárdi gyülekezet kiírt egy pályázatot a megüresedett lelkészi állás betöltésére, de komáromi beosztott lelkészként valahogyan mégsem foglalkoztatta őt ez a lehetőség. Csak akkor, amikor felhívták, gondolkodott el az ajánlaton, hogy tudna ő a komáromi egyházmegyében is szolgálni, s mint mondta, a gyülekezet ragaszkodása sem volt mellékes a számára.
Kitartottunk egymás mellett
Ezt tapasztalta meg a koronavírus-járvány miatti hosszú várakozási időszakban is, illetve jutott el végül arra a következtetésre, hogy a zsigárdiak nem feltétlenül lelkészt keresnek, hanem Tóth Krisztiánt szeretnék. „S ez nekem nagyon tetszett, ezért is volt, hogy kitartottunk egymás mellett a várakozási időszakban” – összegzi a meghívásának a történetét a lelkipásztor.
„Elárulok egy nagy titkot. Amióta az eszemet tudom, valami miatt mindig Losoncra húzott a szívem. A korábbi püspök, Fazekas László, aki mellett szolgáltam, viszont arra figyelmeztetett, ne az álmaim és elképzeléseim szerint döntsek, hanem bízzam rá Istenre. Amikor a zsigárdi gyülekezet gondnoka felhívott, gondolkodási időt kértem, majd imáimban Isten elé vittem ezt a lehetőséget, s ő pedig nem hagyott válasz nélkül” – árulja el az apróbb részleteket is a lelkipásztor.
A zsigárdiaknak viszont még a pozitív visszajelzés ellenére is másfél évig kellett várniuk Tóth Krisztiánra, aki a választhatóságának az egyik feltételét teljesítette is 2020 szeptemberében a sikeresen letett második lelkészképesítő vizsgájával. A megválasztásához azonban szükséges volt a lelkésszé való felszentelése is.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve az időnként elrendelt templombezárások nem tették lehetővé az Egyetemes Egyház számára egy ünnepi zsinat összehívását, /egy kivételével/, amelyen felszentelhették volna az arra jogosult lelkészeket. Erre csak idén, április 1-jén, a járvány enyhülése után tudtak sort keríteni.
Néhány héttel később viszont a zsigárdi gyülekezet az egyházközségi közgyűlésen jóváhagyta Tóth Krisztián meghívását, aki töretlenül ragaszkodott a korábbi igenjéhez, majd júniusban beköltözött a szépen felújított parókiára.
„Hálás vagyok a gyülekezetnek, hogy türelmesen várt rám” – mondja Tóth Krisztián, aki nem titkolja azt sem, hogy a várakozási időszakban több helyről is felkeresték azzal, hogy legyen a lelkipásztoruk. – Az igen legyen igen, a nem pedig nem. S ha már egy gyülekezetnek igent mondtam, akkor már nem tehettem meg, hogy később nemet mondok – ezzel utasította el lelkipásztor a későbbi megkereséseket.
A komáromi gyülekezetben közel négy évig szolgált, amely sok szolgálati lehetőséget biztosított a számára. Egyik kedves élményei közé tartozik, amikor frissen végzett teológusként felkérték házi bibliaóra megtartására. „Úgy gondoltam, csupa idős ember lesz ott, én meg majd csak szórom a tudásom közöttük, de amikor az imaközösségben rám került a sor, már nem tudtam miről imádkozni, annyira mély volt az imádságuk. Ha mondhatok ilyet, én ott akkor tértem meg másodszor. Nagyon sokat szelídültem Komáromban, emberi oldalról pedig rengeteg sokat tanultam” – idézi fel szolgálatának kezdetét.
Amióta Zsigárdon szolgál, hittanórákat tart az iskolában, nyáron napközi tábort szerveztek a gyerekeknek, most biciklitúrára készülnek és lesz evangelizáció is. Elindult a kátéoktatás, s már kidolgozott egy időrendet a diakóniai szolgálatra.
Az új lelkipásztort a gyülekezeti munka mellett várja az egy évvel ezelőtt átadott egyházközségi fenntartású bölcsőde elindítása is. Ehhez már megalapították, s minisztériumi bejegyzésre került az Élő forrás civil szervezet. Megalakult az igazgatói tanács is. Egyelőre várják a Közegészségügyi Hivatal állásfoglalását, majd Nyitra megye engedélyét, hogy a bölcsőde megkezdhesse működését.
Baranyay Alajos, a gyülekezet gondnoka elmeséli, hogy Tóth Krisztiánnal egy komáromi vizitáció alkalmával találkozott, s akinek a személyisége azonnal nemcsak megnyerte őt, hanem el is határozta, ha megüresedik a lelkészi állás Zsigárdon, akkor szívesen meghívnák lelkipásztoruknak.
Zsigárdnak közel 1800 lakosa van. Harminc évvel korábban még 1550 lakosa volt, de a lélekszám gyarapodása főleg a máshonnan beköltözőknek köszönhető. A magyar nemzetiségűek száma nem csökkent, a szlovákoké viszont megnövekedett. Jelenleg 60-40 százalékos arányban oszlik meg a két nemzetiség a községben, ahol mintegy négyszázan vallják magukat reformátusnak.
(Iski Ibolya, Reformata.sk/Felvidék.ma)